Lázár János az elmúlt évekkel ellentétben nem Hódmezővásárhelyen, hanem a romániai Sepsiszentgyörgyön tartott beszédet március 15-én.
Annak idején Herder, a német filozófus, a 19. század elején azt jósolta, hogy a magyarok a nyelvükkel együtt feloldódnak az őket körülvevő tengerekben. De ma mi itt vagyunk a Székelyföld szívében. Itt állunk túl Herderen, túl Habsburgokon, túl békediktátumokon. Nemcsak magyarul álmodunk, hanem magyarul beszélünk, éneklünk és imádkozunk. Isten, álld meg a magyart!
– kezdte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár szerint magyarnak lenni nehéz, de kiváltságos hivatás. Aki magyarnak születik, az a szívében sosem lesz szegény. Arról beszélt, aki magyar, az nem lehet árva sem, mert kapcsolódik a honfitársaihoz. A magyar utódja azoknak a hősöknek, akikre ma emlékezünk, mert a hősiesség olyan, mint a földindulás, van középpontja, ahol a rengés a legerősebb, de még országhatárokkal odébb is érezteti a hatását. Van neki utórezgése is, ami 170 évvel később is meg tudja változtatni a világot.
A magyar nemzeti függetlenséggel kapcsolatban azt mondta, bármi áron meg kell teremteni. Ha nem forradalommal, akkor szabadságháborúval.
A nemzeti históriánkban több a kacskaringó, mint az ókori labirintusokban. A nemzeti függetlenség épp oly fontos, mint 170 évvel volt. Ne engedjünk a 48-ból! Ettől olyan hasonló a mostani április 8-i tétje az akkori március idusához. A nemzeti függetlenség minden magyar ügye, mindegy, hol él. Az Európa holnapra vagy holnaputánra csak egy földrajzi fogalommá válhat. Európa pedig több ennél, egy életforma. Ha a régi európai nemzetek, köztük a magyar önrendelkezése sérül, akkor az európaiság gyengül, és ha az gyengül, akkor a szervezett migrációk előbb felhígítják, majd végképp elmossák azt a kultúrát, ami Európát európaivá tette, és akkor Herder sötét jóslata végső soron teljesül
– fogalmazott.
Jobb ma néhány migráns, mint holnap néhány külhoni magyar, ez a budapesti liberálisok egyszeregye Lázár szerint.
A fideszesek és keresztények kevésbé vigyáznak a szájukra, de jobban a magyar közösség tagjaira. Azt mondják, előbbre való a székelyföldi autonómia ügye, mint a migráció.
Magyarnak lenni nemcsak jog, hanem felelősség is. Ezt a felelősséget ezer év hagyománya alapozza meg. A Kárpát-medence Kelet-Közép-Európa közepe, ebből a geopolitikai helyzetből pedig lehetőségek és kötelességek is fakadnak. Magyarországnak újra fel kell nőnie a történelmi szerepéhez
– magyarázta Lázár, hozzátéve, hogy Magyarországnak Kelet-Közép-Európa főterévé kell válnia, ahová szívesen jönnek a külföldiek. Magyarország kész és képes az újfajta szomszédsági politikára.
Három hét múlva Magyarországon választások lesznek. A tét nagyobb is, másabb is, mint korábban. Április 8-án az dől el, hogy Magyarország bevándorlóországgá vagy a nemzetállamiság megőrzőjévé válik-e. Mint tudják, ma Európában két eszmerendszer küzd egymással, és ahogy 1848-ban, az egyik alapvetően birodalmi, a másik a nemzeti. A birodalom meg akarja mondani nekünk, hogyan éljünk, meg akarja mondani, kivel kell együtt élnünk. A nemzet azonban úgy tartja, semmit a magyarokról, a magyarok nélkül. Ha április 8-án egy újabb, a korábbinál is nagyobb darabja is elveszik, akkor távoli direktívák szabják meg, mit tehetünk.
A miniszter kiemelte, hogy ők azt a nemzetállami politikát szeretnék folytatni, amit az elmúlt 8 évben. A honosításnak köszönhetően már egymillió új állampolgárral lesz erősebb a haza az év végére.
