Mint mondta, a törvény pontosan meghatározza azokat az adatokat, amelyeket az ajánlások ellenőrzésekor a választási irodáknak össze kell vetniük a nyilvántartásban szereplővel; ilyen a választópolgár neve, anyja neve, lakcíme, személyi azonosítója.
Hozzátette: amikor az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok döntenek egy jelölt nyilvántartásba vételéről, akkor megvizsgálhatják, van-e „gyanús körülmény” az ajánlásoknál. Hozzátette: most relatíve sok olyan esetről hallani, amikor az ajánlások ellenőrzése után a választási bizottságok feljelentést tesznek tiltott adatkezelés miatt és nem veszik nyilvántartásba a jelöltet.
Mint mondta, szerdán az NVB is döntött ilyen ügyben: néhány jelöltnél feltűnő volt, hogy azonos sorrendben szerepeltek az adatok, és azonosak voltak az elírások is. Ráadásul – tette hozzá – az ajánlások között szerepelt olyan ajánlás is, amelyet bizonyíthatóan nem adott le a választópolgár. Mindezek alapján az NVB az ajánlásokat érvénytelenítette és a jelölt nyilvántartásba vételét törölte.
Patyi felhívta a figyelmet arra: az ajánlást nem lehet bármikor felülvizsgálni, ahhoz konkrét, a gyanút alátámasztó, konkrét bizonyítékokra van szükség. Az egyéni jelölteket hétfő 16 óráig lehetett bejelenteni a választási bizottságokhoz, a jelöltek nyilvántartásba vételéről péntek éjfélig kell a bizottságoknak dönteni.
(MTI)
