A vádlottak felszólalásaival megkezdődött a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt bíróság előtt álló Budaházy Györgynek és 16 társának másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán kedden. A 2016 nyarán a Fővárosi Törvényszéken kihirdetett elsőfokú ítélet szerint a Budaházy által létrehozott Magyarok Nyilai nevű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori – szocialista-szabaddemokrata – kormány politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.
Hosszú bűnlajstrom
A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek Hiller István szocialista oktatási miniszter, Kóka János SZDSZ-es frakcióvezető, továbbá kormánypárti képviselők otthona, valamint Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlana és MSZP-, valamint SZDSZ-pártirodák ellen.
Egymás ellen is vallottak
A vádlottak többsége tagadja bűnösségét, az eljárást számos ponton törvénysértőnek tartja, és szerintük legfeljebb kisebb súlyú cselekmények valósulhattak meg, például rongálás. Ugyanakkor volt, aki magát és másokat is terhelő vallomást tett, ezután megszüntették vele szemben az eljárást és a továbbiakban tanúként vallott korábbi társaira. Az egyik vádlottnak is volt terhelő vallomása, amit azonban később visszavont.
Terhelő bizonyíték volt többek között az a több órányi hangfelvétel, amit az egyik vádlott beszélgetéseiről készítettek a tudta nélkül. Az elsőfokú bíróság szóbeli indoklása szerint a titkos információgyűjtéssel beszerzett – a vádlottak és védőik által kifogásolt – hangfelvételek törvényes bizonyítékok és „magukért beszélnek”.
Első fokon, nem jogerősen 13 év fegyházra ítélték terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki már több évet töltött előzetes letartóztatásban. Egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott, négyen 10 évet, egy pedig 9 évet. A 17 vádlott közül a 15 terrorcselekménnyel megvádoltat 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtották, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatók. Két kisebb súlyú bűncselekmény miatt elítélt vádlott egy-egy év körüli felfüggesztett szabadságvesztést kapott.
Nem szabályos az elsőfok?
A vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett. A védelem felvetette azt is, hogy az elsőfokú tárgyalás egyes szakaszaiból indokolatlanul zárták ki a nyilvánosságot, ami a törvény szerint hatályon kívül helyezési ok. Ez esetben pedig meg kellene ismételni az egy évtizeddel ezelőtti cselekmények miatt indult per elsőfokú eljárását.
A keddi tárgyaláson a védelem és a vádlottak indítványozták az eljárás felfüggesztését, illetve elfogultság miatt a bírói tanács kizárását. Az eljáró tanács a felfüggesztésre vonatkozó indítványokat elutasította, a kizárási indítvánnyal kapcsolatban jelezte, hogy nem érzi magát elfogultnak, és továbbítja az indítványt az illetékes bíróságnak.
A vádlottak – akiknek a többsége jelenleg is házi őrizetben van vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt áll – többórás felszólalásaikban vádpontról vádpontra haladva, részletekbe menően sorolták az elsőfokú ítélet szerintük elhibázott megállapításait.
Sztárvendégek Morvaitól Schifferig
Az ítélőtábla tárgyalásán az érdeklődők között az első sorban ült Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos országgyűlési képviselő, egyik oldalán Morvai Krisztina, a Jobbik támogatásával megválasztott független EP-képviselő, a másikon Schiffer András, az LMP volt társelnöke ült, mögöttük foglalt helyet Novák Előd, a Jobbik korábbi alelnöke, országgyűlési képviselője. A tárgyalást mérsékelt médiaérdeklődés kísérte, de jelen volt mintegy ötven érdeklődő, köztük Budaházy huszonöt-harminc híve.
A következő tárgyalási napon, csütörtökön folytatódnak a vádlottak felszólalásai, azután kerülhet sor az ügyész és a 17 védő perbeszédére. Másodfokú érdemi határozat február végén vagy márciusban várható. (MTI)
(Kiemelt kép: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt)
