Hiába nyíltak meg az utóbbi években új bölcsődék, a 0–3 éves korosztálynak még mindig csak a 16–17 százaléka kaphat bölcsődei ellátást. A Népszava összeállítása szerint 2017-ben az ország 2610 településén élő több mint 70 ezer gyermek számra nem volt helyben elérhető napközbeni ellátás, ez az érintett korosztály 26 százaléka, ráadásul 2,8 százalékos romlást jelent az előző évhez képest.
A helyzet annak ellenére nem javutl, hogy 2017-től minden olyan településen kötelező önkormányzati feladat, ahol 40-nél több 3 éven aluli gyerek él, vagy legalább 5 gyermek szülei igénylik az ellátást. A kötelezettséget 2018 végéig kell teljesíteni.
A lapnak nyilatkozott Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki elmondta, hogy a férőhelybővítés azért is fontos, mert az édesanyák csak akkor tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, ha van elérhető, jó minőségű bölcsődei ellátás. Nagy gondot okoz azonban a dolgozók között fluktuáció és a munkaerőhiány. Sokan élnek a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségével, a fiatalok számára pedig nem vonzó a bölcsődei munka bérezése. Főleg, hogy egy intézményen belül is nagy különbségek lehetnek.
Egy középfokú végzettséggel rendelkező, pályakezdő kisgyermeknevelő, aki a garantált bérminimumot kapja, pótlékokkal együtt bruttó 190-200 ezer forintot kereshet havonta, vagyis nettóban 127-133 ezer forintot vihet haza. A diplomás pályakezdők a pedagógus életpálya alapján jelenleg bruttó 182 700 forintot kapnak, majdnem 20 ezer forinttal kevesebbet, mint alacsonyabb iskolai végzettségű kollégáik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly ősszel közölte: országosan mintegy 100 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre bölcsőde- és óvodafejlesztésre a 2014-től 2020-ig tartó fejlesztési időszakban, idén pedig 10 milliárd forintot fordítanak fejlesztésre.
Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
