Három hét múlva, február 17-én, a szavazást megelőző 50. napon kezdődik a hivatalos kampánya, akkortól élnek az arra vonatkozó szabályok.
A választási eljárásról szóló törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.
A választási kampány végéig a jelölő-szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, szórólapokat, ha feltüntetik, ki készítette a hirdetményt. Épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonos, a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet plakátot elhelyezni. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját és károkozás nélkül eltávolítható legyen.
A kampányban a választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, ha pedig a rendezvény közúton van, a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.
Kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai hirdetését azonos feltételek mellett tehetik közzé. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
A szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül azonban – közterületen – választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata szerint csak a hivatalos kampányidőszakban történő politikai tevékenység számít kampányolásnak, az ezen az időszakon kívüli szórólapozás, plakátolás, a választók közvetlen megkeresése nem tekinthető annak. (mti)
