Összesen 30 sertés párizsit vizsgáltak a NÉBIH munkatársai. 17 szeletelt és 13 rúd terméket hasonlítottak össze, amelyek között 27 natúr, illetve 3 füst ízű, ízesítésű volt. Összetételüket tekintve 22 sertéshús, 7 sertés és marhahús, 1 párizsi pedig sertés és baromfihús felhasználásával készült, de „sertés párizsinak” csak az a termék nevezhető a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint, amelynek pl. 51%-os hústartalmának 70%-a sertésből származik. A vizsgált 30 párizsit 11 üzem állította elő, 7 magyar, 3 osztrák és 1 német üzemben készültek a termékek.
Mikrobiológiai és analitikai laboratóriumi vizsgálatot is végeztek az élelmiszerbiztonsági szakemberek. Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból mindegyik párizsi megfelelt az előírásoknak.
Egy esetben indult eljárás
2017. augusztus 1-e óta az előállítási gyakorlatban már kötelezően alkalmazandók azok az előírások, amelyek szerint a párizsiban például a minimális hústartalom – a korábbi 40%-ról – 51%-ra emelkedett. További, a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott kritérium a párizsi megnevezésű termékekkel szemben, hogy a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége (MSM) a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10% lehet.
Az analitikai vizsgálatok eredménye alapján, amellyel a minőségi követelmények betartását ellenőrizték a NÉBIH szakemberei, egy termékkel adódott probléma. Az egyik osztrák, „wellness” megnevezésű párizsi víztartalma (78,8g/100g) ugyanis jelentősen meghaladta az előírt értéket (70m/m%), minőségi szempontból tehát nem volt megfelelő. A felelős vállalkozóval szemben a NÉBIH szakemberei hatósági eljárást indítottak, és minőségi hiba miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabnak ki.
Nincs gond a mentesekkel
Laboratóriumban mérték mindegyik termék kalcium tartalmát is, ami alapján következtetések vonhatók le a termékben felhasznált MSM mennyiségére. A kiugróan magas kalcium érték utalhat a felhasznált MSM nagy mennyiségére.
A teszt során vizsgált 30 termék között bőven akadt, amelyek csomagolásán olvasható volt a „gluténmentes”, „laktózmentes”, „szójamentes”, „tejfehérjementes” felirat. Szintén laboratóriumban vizsgálták, hogy ezek az állítások helytállóak-e. Valamennyi vizsgálat megfelelő eredménnyel zárult, azaz a mentességre vizsgált termékek valóban „mentes” termékek voltak.
Melyik a legfinomabb?
A kedveltségi teszt ezúttal sem maradhatott el, aminek alapján alakult ki a sertés párizsik Szupermenta rangsora. Szakértő, laikus, valamint gyártói és kereskedelmi oldalt egyaránt képviselő kóstolók vizsgálták a 30 párizsit a termékkörre jellemző 5 szempont – metszéslap, szín, illat, állomány és íz – szerint. A tesztelők két csoportban, szeletelt és rúd kiszerelésű párizsikat bírálták a Szupermenta kedveltségi vizsgálatán. Vak kóstolásos módszerrel, vagyis nem tudhatták, hogy mely szám, mely terméket és márkát takarja.
A kedveltségi vizsgálaton egy terméket nem pontoztak a bírálók, mivel savanykás íz volt érezhető rajta, ami a nem megfelelő, „öreg” alapanyagra vezethető vissza. A termék valamennyi laboratóriumi kritériumnak megfelelt, de fogyasztásra alkalmatlan volt, így a mellékíz miatt nem került bele a rangsorba.
Rúd kiszerelésű sertés párizsik között első helyen a Pick Nosztalgia Párizsi végzett. Második lett a Berger Feine Extra Párizsi, míg harmadikként a Pick Füst Ízesítésű Párizsi ért el helyezést a dobogón.
