Az első apró dolog
A kormány január elsejétől megadóztatja a plakátcégeket, írja az Index. A lap szerint a kormány egy 2016 végén benyújtott salátatörvényben megadta a lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy a reklámhordozók, vagyis hirdetőoszlopok, utcabútorok és óriásplakát-tartók után adót vethessenek ki 2018. január 1-jétől. A törvény úgy rendelkezik, hogy egy négyzetméter reklámfelület után havi 0-12 000 forint közötti adót vethet ki az önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy egy 12 négyzetméteres óriásplakát után a tulajdonosának egy évben 144 000 forint adót kell fizetnie.
Az Index szerint az önkormányzatok nagy része élt is ezzel a lehetőséggel, és a maximális adót szabta ki. Ezeknek az önkormányzatoknak a területén van a plakátok 85-90 százaléka. Így az ország összes óriásplakátja jelentősen meg fog drágulni, már amellett, hogy a plakátcégeknek is sokkal rosszabb lesz.
A plakát egyébként az egyetlen olyan politikai kampányelem, ami valóban működik. Cserébe elég drága, így nehéz hozzáférni. A kormány számára ez nem jelent gondot, hiszen többnyire nem a Fidesz plakátol, hanem a kormány, állami pénzből, közszolgálatinak nevezett üzenetet. A Jobbik még hozzáférhet Simicska Lajos plakátjaihoz, bár ezek ellen is mindent megtesz a kormány. Az összes többi plakát nagy részét viszont eleve lefoglalta előre a magyar kormány, még akkor is, ha nem akarnak hirdetni rajtuk.
És a második apró dolog
A szerdai ülésén úgy döntött a Nemzeti Választási Bizottság, hogy kiad egy iránymutatást a pártoknak az országos listaállítás feltételeiről, írja a Mérce. A szabályok ugyanazok, mint eddig voltak, egyetlen fontos feltétellel.
Az országos listához továbbra is kilenc megyében és a fővárosban kell legalább 27 jelöltet állítani. Eddig ezeket a jelölteket a kampány indulásakor ellenőrizték, de utána vissza lehetett lépni. Mostantól nem ez lesz, végig tartani kell, ha nem akarnak elesni az országos listától.
Viszont a Fidesz egyik legyügyesebb döntése pont az volt, hogy eltörölte a választások második fordulóját. A mostani felállás szerint a Fidesz ellen leadott szavazatok elaprózódnak az ellenzéki pártok között. Nyerni akkor lehet, ha egy jelölt indul a kormánypárt ellen. Eddig ezek az erőviszonyok kiderültek az első fordulóban, és vissza lehetett lépni a másodikban. De mivel nincs második forduló, előre kell megegyezni – a tények ismerete nélkül – arról, hogy ki az erősebb, és ki lép vissza. Enélkül lehetetlen eredményt elérni. Így viszont szinte lehetetlen, hogy elegen lépjenek vissza úgy, hogy a pénzt se veszítsék el.