November 2. halottak napja, amely egy nappal követi Mindenszenteket.
Halottak napján, talán vallási hovatartozástól függetlenül is, de meggyújtunk egy-egy gyertyát mindazon szeretteinkért, akik ma már nem lehetnek velünk – és bár nem csupán egyszer az évben, Mindenszentek előestéjén gondolunk rájuk, halottak napján érdemes saját veszteségünket elfeledve, önmagukért emlékezni halottainkra.
Halottak napján mi vigyázunk az elhunytakra
Az egyház 998-ban határozott úgy, hogy halottak napját önálló ünneppé teszi, Cluny-i Szent Odilo bencés apát kezdeményezésére. Az ünnep Mindenszentektől való elkülönítésének célja az volt, hogy a hívek ne csupán az egyházi szentekről, de saját halottaikról is megemlékezhessenek egy külön ezért létrehívott ünnepnapon. Ezzel egyébként egy több tízezer éves pogány hagyománykörhöz csatlakozott a kereszténység, hiszen a halottak lelkeinek átsegítésére valamennyi pogány kultúrának megvolt a maga szertartása.
Halottak napja és Jézus sebei
A halottak napja Szent Odilo tevékenysége ellenére csupán az 1500-as években terjedt el Európa-szerte oly mértékben, hogy végül hivatalos ünnepnappá tegye az egyház.
Halottak napjának legfontosabb imádsága a Halottak olvasója lett, az az öt tizedből álló ima, mely Jézus Krisztus öt sebét szimbolizálja.
Ezen a napon valamennyi gyászmise az elhunytak lelkének megsegítésére szól, melyek a feltámadást és az örök életet hirdetik.
