A Jobbik két képviselője (Ander Balázs és Sneider Tamás) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antaltól arra kért választ, hogy
Tervezik-e halottlátók bevonását a nemzeti konzultációba?
A meglepő kérdés hátterében az állt, hogy sajtóhírek szerint elhunytaknak is kiküldték a nemzeti konzultáció kérdőíveit. Az ellenzéki politikusok egyebek között kíváncsiak voltak arra is, milyen
arányú egyetértésre számítanak a megkérdezettek körében?
De legfőképpen arra volnánk kíváncsiak, hogy a halottlátók alkalmazása transzparens módon történik-e majd, s végső soron mindez mennyi közpénzt emészthet föl? Kérdezzük továbbá, hogy tervezik-e feltámasztani a Kormányzati Tanácsadó Jósda szocialista intézményét?
A miniszter helyett ezúttal is Dömötör Csaba államtitkár válaszolt, fejedelmi többesben, némi egyeztetési, nyelvhelyességi problémákkal. Parlamenti irományát változtatás nélkül közöljük.
A halottlátókra vonatkozó kérdését nehezen tudjuk értelmezni, ezért sajnos arra kell gondolnunk, hogy a korábbi jogi természetű támadások után most színvonaltalan vicceskedéssel támadják a konzultációt.
Mindenekelőtt szeretném arról tájékoztatni, hogy a konzultációs íveket minden
Magyarországon élő, érvényes magyarországi lakcímmel rendelkező nagykorú állampolgár megkapja, a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Az adatfelhasználás jogalapját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. év törvény teremti meg.Csak abban az esetben fordulhat elő, hogy egy már korábban elhunyt állampolgár is megkapja a konzultációs küldeményt, ha korábban adatszolgáltatási mulasztás történt az illetékes hatóságok részéről. Ez történt például 1977-ben is. Egy akkor elhunyt állampolgár halálát a kommunista adminisztráció nem jelentette. Így tévesen szerepelt a nyilvántartásban, aminek következtében azóta vélhetően minden hivatalos küldeményt megküldtek a címére. Az illetékes hatóságot a Belügyminisztérium — az eset nyilvánosságra kerülését követően – haladéktalanul felszólította az adatpótlásra.
Szeretném arról biztosítani, hogy a kormány a konzultáció szervezése során minden szigorú törvényi előírást betart. Szeretnénk azt gondolni, hogy az Ön pártja is tartja magát ehhez az elvhez, mindenesetre vannak kétségeink. Mindannyian emlékezhetünk ugyanis arra, hogy a Jobbik által kiküldött konzultációs ívek egy teljesen ismeretlen alapítvány címére érkeztek, ez pedig súlyos adatvédelmi kérdéseket vet fel.
Javaslom, hogy a szocialista intézmények (így az Ön által említett jósda) ügyében az MSZP-hez forduljon. Erre minden lehetőségük megvan, mivel érezhetően egyre szorosabb az együttműködés a pártjaik között.
http://24.hu/belfold/2017/10/12/nem-talalja-ki-ki-a-felelos-hogy-egy-40-eve-halott-ember-is-kapott-konzultacios-kerdoivet/
Dömötör Csaba válaszolt Lázár János helyett is egyébként. A minisztertől Hadházy Ákos (LMP) azt kérdezte,
Miért és mi alapján szűkítették le a nemzeti konzultáció címzettjeinek körét?
Az ellenzéki politikus felidézte, hogy a 100. kormányinfón hangzott el, hogy a “Soros-terv”-ről indított nemzeti konzultáció keretében a kormány egymillió konzultációs ívet ad postára. Hadházy szerint a nemzeti konzultáció ugyan teljesen alkalmatlan az emberek véleményének
megismerésére, de az furcsa, hogy a nyolcmillió választó töredékének véleményére kíváncsiak.
Ezért kérdezte meg a minisztert, hogy
1. Mi az oka, hogy csupán egymillió választópolgárhoz juttatják el a konzultációs íveket?
2. Milyen szempontok szerint választották ki a címzetteket?
3. Figyelemmel arra, hogy a címzettek köre a választókorú népesség csekély hányada, valójában mi a kormány célja a legújabb nemzeti konzultációval?
Bár Dömötör Csabának nem Lázár János a főnöke, feladatkörében eljárva, ő válaszolt, és cáfolt. Mint írta, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, a konzultációs íveket most is
minden Magyarországon élő, érvényes magyarországi lakcímmel rendelkező nagykorú állampolgár megkapja. Ez azt is jelenti, hogy az Ön értelmezésével ellentétben semmilyen szűkítésre nem került sor a címzetteket tekintve.
A cél, hogy kikérjék az állampolgárok véleményét a bevándorlással kapcsolatos tervek ügyében, amelyek jelentősen meghatározzák Európa és Magyarország jövőjét. A kormány – az LMP-vel ellentétben – nem akar betelepítési programokat, mert azok beláthatatlan gazdasági és biztonsági kockázatot jelentenek. Dömötör Csaba szerint az Európai Parlament pár napja újabb lépéseket tett azért, hogy a kvótarendszert gyakorlatba ültesse, ami még egy ok arra, hogy minden magyar állampolgár elmondja a véleményét.
