Magyarországnak a keresztényellenes, internacionalista erők kormányzása után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szüksége – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartott nemzeti megemlékezésen, a Papp László Budapest Sportarénában azt mondta, szerinte nem véletlen, hanem
Isten kegyelmének megnyilvánulása,
hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll.
Orbán Viktor kormánya kötelességének nevezte
a kereszténységből kisarjadt létformák,
az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, annak az életszemléletnek a megőrzését, amely
a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette.
A kormányfő – aki egyben a reformáció emlékbizottság elnöke – azt is mondta ugyanakkor, hogy a magyarságnak és a keresztény Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége, amiből ők a rájuk eső részt vállalják.
Kiváltságosnak lenni sem könnyű
Arról is beszélt Orbán Viktor az összegyűlteknek, hogy
az embert szolgálni legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban, mint az egyházban, ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amit szellemi és lelki közösségünktől, önöktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől is kapunk.
Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött (…), hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára.
Orbán Viktor kiváltságnak tartja, hogy
a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében.
A miniszterelnök azt is mondta: Isten segítségét látják abban is, hogy
bár súlyos erők, sőt világerők ellen is sorompóba kell lépnünk, még mindig állhatunk, még mindig állunk a lábunkon.
Amikor a kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszik, hogy “szépen tudjanak élni”, igazságosabban, derűsebben, gazdagabban és felemelt szívvel.
Mi nem csak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája – ezt már szinte el is értük -, de olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja, az utcasepréstől az ország kormányzásáig.
Már látszik a békés nemzetegyesítés
A kormányfő szerint “a körvonalak már látszanak”: hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély.
Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága.
Úgy fogalmazott: már tudják, hogy a felismert igazság szabaddá tesz, de
a végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is.
Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. (…) Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria
– zárta szavait Orbán Viktor.
Előzőleg Balog Zoltán arról beszélt, hogy ha meg akarjuk tartani és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a 21. században is szükség lesz arra az erőre, amelyet a reformációban kaptunk. Az emberi erőforrások minisztere azt mondta, Európa a posztkrisztiánus korba kíván lépni, mi pedig Közép-Európában, a Kárpát-medencében újra felfedezzük a keresztény és azon belül a református, evangélikus, baptista, pünkösdi, újprotestáns hit gazdagságát. Szobrokat állítunk Luthernek, Kálvinnak, Bocskainak, miközben Kálvin városában, Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban pedig tucatjával zárják be a templomokat – tette hozzá. (mti)
Kiemelt fotó: MTI /Máthé Zoltán
