Az iraki parlament felhatalmazást adott a kormányfőnek, hogy küldjön katonákat a kurd irányítás alatt álló Kirkuk térségébe, és vegye át az ellenőrzést az olajmezők felett. A miniszterelnök ugyanakkor kizárta az erőszak alkalmazását a kurdokkal kialakult vitában, azt mondta: alkotmányos eszközökkel kényszeríti ki az iraki szövetségi kormány fennhatóságát a kurd területeken. Leszögezte: nem akar harcot iraki állampolgárok között.
A bagdadi törvényhozás 13 pontból álló határozatot fogadott el, amely felhatalmazza a miniszterelnököt, hogy csapatokat vezényeljen Kirkukba és más vitatott területekre. A dokumentumot később úgy módosították, hogy Bagdad nem bocsátkozhat párbeszédbe a kurdokkal, amíg nem nyilvánítják semmissé a szeptember 25-i függetlenségi népszavazás eredményét.
A határozat felszólítja a kormányt, hogy vonja felelősségre a referendum megtartásával vádolt Maszúd Barzani kurd elnököt. Az elfogadott dokumentum ugyanakkor nem kötelező erejű.
A kurd harcosok 2014-ben vették át a hatalmat az etnikailag vegyes lakosságú Kirkuk tartományban, ahonnan az iraki hadsereg menekülni kényszerült az Iszlám Állam előretörése miatt. A kurdok akadályozták meg, hogy az olajmezők a dzsihadisták kezére jussanak.
A tartományra régóta igényt tartanak a kurdok, noha jelentős számban élnek ott türkmén és arab közösségek is. A hétfői népszavazáson a kurd autonóm régióhoz tartozó területeken kívül szavazhattak Kirkuk, Dijála és Ninive kormányzóság kurd többségű településein is.
A bagdadi parlament szerdai határozatában előírták, hogy a kirkuki olajmezőket vissza kell helyezni az iraki olajügyi minisztérium fennhatósága alá, emellett azt is követelték a törvényhozók, hogy zárják be az autonóm kurd régió fővárosában, Erbílben működő külképviseleteket és konzulátusokat. (MTI)
