Aki a határvédelmet nem sorolja a szolidaritás kérdéskörébe, az nem érti Európa jelenlegi helyzetét, és az a szolidaritás, amely nem hajlandó figyelembe venni a határvédelmet, nem igazi szolidaritás – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország nemcsak az ország megvédése miatt tett, és tesz a határvédelemért, hanem mert uniós kötelezettség, a schengeni szabályrendszer előírása a határvédelem.
A külügyminiszter szerintugyan az Európai Bizottság részéről sokat mondják, hogy kerítést nem finanszíroz az EU, de a kerítés jó, ez a megoldás, mert napi több, mint tízezer illegális bevándorlót feltartóztatni csak fizikai védelemmel lehet.
A kerítés a védekezés szíve, közepe
– jelentette ki.
Emlékeztetett: annak idején Dimitrisz Avramopulosz, a bizottság migrációs politikáért felelős, görög biztosa – aki korábban Görögország honvédelmi minisztere volt – is védte azt a kerítést, amelyet a török-görög határon építettek, manapság azonban a magyar kerítést bírálja.
Mint mondta, Görögországnak 1,5 milliárd eurót különítettek el az illegális bevándorlás kezelésére, Olaszország 740 millió, Bulgária pedig 260 millió eurót kap erre uniós forrásokból, vagyis a frontországoknak igenis jár támogatás a szolidaritás alapján. Magyarországnak több mint 800 millió eurós költsége adódott a határvédelmi feladatokból, és jogos elvárás, hogy a szolidaritás alapján az EU ennek egy részét megtérítse – közölte.
Szijjártó Péter kijelentette, a biztonságnak és a szolidaritásnak „kéz a kézben kell járnia egymással”, nem létezhet az egyik a másik nélkül. „Nonszensz” a kötelező betelepítési kvóták rendszere, mert nonszensz a szolidaritásra alapozva arra kérni egy országot, hogy egy a saját biztonságát aláásó jelenséget súlyosbítson a saját területén – magyarázta.
Úgy vélte,
a kerítés a déli határon Magyarországot és Nyugat-Európát védi,
ezért „mi jogosan kérjük a nyugati barátaink szolidaritását”. Az európai biztonságra hosszú távon káros, hogy európai intézmények még mindig azon „mesterkednek”, hogy miként lehet behozni és szétosztani illegális bevándorlókat – közölte.
Megjegyezte: a jövő héten Budapestre látogat Philip Hammond brit pénzügyminiszter, hogy a visegrádi csoport (V4) külkereskedelemmel és külgazdasággal foglalkozó minisztereivel egyeztessen a Brexit lehetséges gazdasági kimeneteleiről.
Kérdésre Szijjártó Péter kitért rá: ma a világra leselkedő három legnagyobb veszély egyike Észak-Korea, és jó, ha az amerikai elnök és vezetők ezt a fenyegetést minden eddiginél komolyabban veszik. A múltban a nemzetközi téren kicsit alábecsülték a helyzetet, de
mostanra világossá vált, hogy ez az egyik legsúlyosabb veszély, ezért a legszigorúbb nemzetközi lépéseket kell megtenni Észak-Koreával szemben
– jelentette ki. (MTI)
