A tusnádfürdői beszédet hagyományosan azért övezi kiemelt figyelem, mert Orbán Viktor itt rendszerint a szokásosnál jóval erőteljesebb állításokat fogalmaz meg, amelyek aztán hosszabb időre meghatározzák a közbeszédet. Tavaly például kijelentette, hogy az európai vezetés megbukott, és elsőként sorolt be az akkor még csak elnökjelölt Donald Trump mögé a világ kormány- vagy államfői közül. A legnagyobb hatást azonban kétségtelenül három éve érte el, amikor arról értekezett, hogy a liberális demokrácia korszaka Magyarországon véget ért, és bedobta a máig visszhangzó illiberális állam szókapcsolatot. Korábban Orbán maga is kifejtette, hogy a szabadegyetemen másképpen lehet beszélni a politikáról és „nehéz ügyekről”, mint máskor, bár tudja, hogy „ebből adódnak a bajok is”. De érdemes odafigyelni Tusványosra azért is, mert Orbán itt olykor a hosszabb távú politikai terveit is megszellőzteti. 2014-ben például már megpendítette, hogy az államnak szembe kell szállnia „a külföldi érdekeket szolgáló” civilekkel, egészen konkrétan előrevetítve, miről fog szólni a Fidesz évekkel későbbi politikája.
Ehhez képest Orbán ezúttal kevés olyan dolgot mondott, amit ne halottunk volna már korábban százféle változatban.
Beszéde elején emlékeztetett, hogy amikor 27 évvel ezelőtt először összeültek Bálványoson, már akkor azt gondolták, hogy lehet érdemi mondavalójuk Európának, bár akkor még nem lesték kamerák a szavaikat. Mostanra azonban sok minden megváltozott, olyannyira, hogy szerinte
Úgy véli, a világ jelenleg a globális elitek és a hazafiak küzdelméről szól, a magyar kormány pedig természetesen a jó oldalon, a hazafiak oldalán áll, sőt, 2010-ben előfutára volt az új típusú hazafias nyugati politikának.
Az erős ország az új szlogen
Orbán szerint Magyarország nagyon erős ország, majd tíz pontban foglalta össze, hogy miért az. 2010 előtt persze még nagyon gyengék voltunk, kész csoda, hogy túléltük egyáltalán, de kiebrudaltuk az IMF-et, pénzügyileg önállóak lettünk, és azóta nagyon megerősödött a magyar gazdaság.
A pénzügyek után rátért a demográfiára, ami azért is nagyon fontos, mert
A kormány azonban rengeteget költ családtámogatásra, ezt a pénzt pedig a multiktól veszi el.
Azt is mondhatnám, hogy a multiktól veszem el, mert ennek a megközelítésnek nem sok híve volt kezdetben rajtam kívül.
Erős ország nincs stabil etnikai összetétel nélkül sem, ezen kívül lényeges az innováció és a világ magyarságának összeszervezése is.
Ha a világ bármely pontján rálépnek egy magyar lábára, akkor ki kell gyulladnia egy vörös lámpának Budapesten.
Megtudtuk azt is, hogy Bécs és Isztambul között Budapest az egyetlen, igazi kulturális központ, így nincs olyan világesemény, amit ne tudna vendégül látni. Az erőhöz kell az erős hadsereg is, ennek fejlesztése elmaradt, de a jövőben ezt bepótolja a kormány.
Migránsok, migránsok, migránsok
Orbán ezek után rátért Európára, melynek a fő kérdése szerinte az, hogy az európaiaké marad-e a kontinens. Elmondta, Magyarország pénzt nem kímélve részt vett egy nagy kutatásban, amelynek minden eredménye azt mutatja, hogy a bevándorlás rossz dolog, a polgárok félnek, Brüsszel gyenge, a magyarok közül pedig 25 százalék mondja azt, hogy több hatalmat kellene adni az EU-nak, de szerencsére 61 százalék meg azt mondja, hogy a nemzetállamot kell felruházni nagyobb hatáskörrel.
A miniszterelnök kijelentette: sikeres integráció nem létezik, mert a migránsok kultúrája éles ellentétben áll az európai kultúrával, és a munkaerőpiaci gondokat sem lehet megoldani a bevándorlókkal.
Az európai kultúrának nem célja a szolidaritás, hanem az eszköze
– jelentette ki Orbán, aki szerint a muszlimokkal nem is szabad szolidárisnak lenni, mert a kultúránkat veszélyeztetik.
Ha német lennék, ötször is meggondolnám, hogy kiejtsem-e a számon a szolidaritás szót, amíg egy német munkás ötször annyit keres – üzent azoknak a meg nem nevezett német politikusoknak, akik abból akarnak politikai tőkét kovácsolni, hogy a magyarokkal szórakoznak. De szerényebb lenne az Európai Unió helyében is, amely szerinte addig ne beszéljen a magyar kormánynak szolidaritásról, amíg nem fizette ki azt a 250 milliárdot, amiért a határok megvédéséért tartozik Magyarországnak
A migránsokkal szemben a lengyel kormányt viszont maximális szolidaritásáról biztosította Orbán, szerinte
Soros, Soros, Soros
Létezik egy Soros-terv, ami arról szól, hogy évente legalább egymillión muszlimot kell betelepíteni Európába, ismételte meg Orbán ezredszer is az Európára leselkedő fő veszélyforrást.
Az EU-nak meg kell szabadulnia Soros befolyásától, aztán pedig meg kell reformálnia magát. Ennek a része az is, hogy illegálisan itt tartózkodókat el kell távolítani a kontinensről, aztán hozzá kell fogni egy erős európai hadsereg építéséhez, és szükség lesz egy történelmi szerződésre is Törökországgal és Oroszországgal.
Trianon óta nem volt ilyen jó
Orbán ezután rátért a jövőre esedékes magyar választásokra, amelynek szerinte most európai tétje is lesz.
Amíg én vagyok Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, a határainkat és Európát meg fogjuk védeni
– szögezte le. Az ellenzék azonban szerinte nyíltan hangoztatja, hogy lebontaná a kerítést, átadná Európát egy muszlimokkal kevert összetételű jövőnek, és több hatalmat adna Brüsszelnek. Ha pedig jövőre nem kereszténydemokrata kormány alakul, az a V4-eket, vagyis Közép-Európát is gyengíteni fogja, és
minden elveszhet, amiért Magyarország vérrel-verejtékkel megdolgozott.
A képlet az orbáni világlátásban meglehetősen egyszerű: kormányváltás esetén véget ér az építkezés, és a rombolás időszaka következik, pedig Magyarország Trianon óta nem volt olyan erős és virágzó ország, mint most.
A várakozásoknak megfelelően – miként a napokban levélben is megtette – kicsit kapacitálta a határon túliakat is, hogy ne csak a partvonalról szurkoljanak, hanem regisztráljanak a választásokra, és szavazzanak a Fideszre.
Ugyanakkor előadása végén megismételte azt is, hogy a Fidesznek jelenleg valójában nem a politikai pártok az ellenfelei, hanem a mögöttük álló Soros-maffia és a brüsszeli bürokraták.
Az előadás után Orbán – és a vele fellépő Tőkés László – a jelenlévők kérdéseire válaszolt. Az egyik kérdés úgy szólt: „Miért nem vagyunk keményebbek a Soros bérencekkel?”
Még lehetünk
– válaszolt nevetve a miniszterelnök, de aztán kitért arra is, hogy az európai politikában vannak olyan normák, amelyeket be kell tartani. Soros azonban szerinte olyan területre lépett, ami sérti a nemzetbiztonságot, ilyenkor pedig nincs pardon.
Mint mondta, a migránspolitikájuk miatt gyakran mondják rájuk, hogy szívtelenek, pedig erről szó sincs, aminek az az egyik bizonyítéka, hogy rengeteg pénzt költenek ösztöndíjakra olyan országokban, ahonnan a migránsok jönnek.
Végezetül Orbán személyesebb hangot ütött meg, és megköszönte a jelenlévők támogatását. „Sem fából, sem vasból nem vagyok szükségem van elismerésre és támogatásra is” – vallotta meg.
