A magyar válogatott a mexikói világbajnokságon játszott abban az időben, a nyitómeccset a szovjetek ellen játszottuk, Mezey György szövetségi kapitánysága vezetésével. A Disztl Péter (kapus), Sallai Sándor, Róth Antal (lecserélve a 13. percben) Kardos József, Garaba Imre, Péter Zoltán (lecserélve a 62. percben), Nagy Antal (csapatkapitány) Détári Lajos, Kiprich József, Esterházy Márton, Bognár György összeállítással kezdett a válogatott, ordas vereség lett a vége, a Szovjetunió 6:0-ra győzött.
Most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvánosságra hozta a meccs utáni jelentést, amit az Albert fedőnevű ügynök írt.
A csernobili atomreaktor balesetének tömeglélektani hatása jelentősen enyhült. […] Ugyanakkor a világviszonylatban egyik legnagyobb tömegsokkoló tényező, a futball hozta lázba, majd rosszkedvbe az országot. Az ilyenkor már ismert tömegszokásokhoz, tömeghangulathoz az alábbi és állambiztonságilag érdekes vonások társultak:
A 6:0-ás végeredményű szovjet-magyar meccs után a szovjetellenesség egyik vonásaként jelentkezett, hogy értelmiségi körökben felmerült: esetleg a szovjet titkosszolgálat “dolgozott”” be, hogy a magyar csapat ilyen ernyedt legyen. Ezt rémülten mondogatták, többek között N. Endre újságíró és F. Mária jelmeztervező. Ismét – mintegy bizonyítékként – szóba került ilyen értelmiségi körökben “a szovjet titkosszolgálat által láb alól eltett” Elbert János története, aztán a tévében nemrég szerepelt Karig Sára műfordító. Utóbbit 1947-ben a békekötés után, tehát jogtalanul vitte el munkatáborba a szovjet titkosrendőrség […] mert az 1947-es választások után az úgynevezett “kékcédulás módszer” ellen tiltakozott. […]
Mindezek alapján felkerestem az országban a legilletékesebbet, dr. Buda Bélát, a Sportkórház ideg-, elme- és pszichológiai osztályának a vezetőjét. Határozottan a szemébe mondtam a fenti híreket, s ő azt válaszolta: képtelenség, s pszichológiailag meg is magyarázta a valódi okát. Lényege: az MLSZ kizárta az ő osztályukat az előkészítésből és egyáltalán mellőzték őket. […]
Hasznosnak tűnik, hogy Buda Béla a legnagyobb nyilvánosságú tömegtájékoztatási eszköz, a képernyő révén is megnyugtassa a lakosság fenti rétegét a csapat szégyenteljes szereplésének okát illetően.
ÁBTL- 3.1.2. – M-42073/4 150-151. oldal
