Ezt állapítja meg a pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében a Freedom House (FH) amerikai központú emberi jogi szervezet a sajtószabadság tavalyi helyzetéről szóló jelentésében.
A nonprofit szervezet 199 országra kiterjedő jelentésének általános megállapításai között szerepel az, hogy a világ lakosságának mindössze 13 százaléka élvezi a teljes sajtószabadságot biztosító körülményeket:
- A politikai események teljes lefedettsége,
- szavatolt az újságírók biztonsága,
- minimális az állam beavatkozása média dolgaiba,
- és a sajtó nincs kitéve megterhelő jogi vagy gazdasági nyomásgyakorlásnak.
A világ lakosságának negyvenöt százaléka olyan országokban él, ahol a sajtó nem szabad. A jelentés tíz országot említ külön, ahol megállapítása szerint a legrosszabb helyzet: Azerbajdzsán, az Oroszország által annektált Krím, Kuba, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Irán, Észak-Korea, Szíria, Türkmenisztán és Üzbegisztán.
Magyarország sajtószabadság-indexe négy ponttal esett, 44 pontra (a nulla a legerősebb, a száz a leggyengébb pontszám), és a “részlegesen szabad” országok közé sorolták. A szervezet azt írja, hogy a Fidesz vezette kormány a hatalomra kerülése óta fokozatosan konszolidálja a média feletti ellenőrzést, s tavaly új fejlemény volt több sajtóorgánum eladása zavaros tulajdonosi háttérrel rendelkező “struktúráknak”, amelyekről azt tartják, hogy szoros kapcsolatban állnak a kormánnyal. Külön említést tesz a jelentés a Népszabadság bezárásról és eladásáról, ami – a Freedom House szerint – arról tanúskodik, hogy a kormány maga alá gyűri a baloldali, kritikus hangvételű sajtót.
Lengyelországban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015-ben megválasztott kormánya a jelentés szerint szintén megpróbálta aláásni a kritikus média hitelességét. Ezzel összefüggésben említi a Freedom House Jaroslaw Kaczynski pártvezető egyik megjegyzését a legolvasottabb lapról, a Gazeta Wyborczáról, amely szerint az újság szembemegy a nemzet törekvéseivel. A párt megerősítette az ellenőrzést a közszolgálati média felett egy olyan törvény elfogadásával, amely lehetővé tette a kormány számára vezetőinek kinevezését. Novemberig több mint 200 alkalmazottja mondott le vagy bocsátották el, s a közszolgálati média egész évben követte a kormány irányvonalát.
Az Egyesült Államokról a jelentés azt írja, hogy Donald Trump elnök lealacsonyítja a sajtót, elutasítva a hírközlő média szerepét a kormányok számonkérhetőségében. Sikeres elnökválasztási kampánya megváltoztatta a médiakörnyezetet az országban. A kampányrendezvények idején, majd hivatalba lépése óta Trump megbélyegezte azokat a sajtóorgánumokat, amelyek bírálták, azt mondta rájuk, hogy “tisztességtelenek”, “hamis híreket” szolgáltatnak és az “amerikai nép ellenségei”. Visszhangozta ezzel azokat a szlogeneket, amelyeket a szélsőjobboldali és úgynevezett alternatív jobboldali honlapok szajkóztak végig a választási kampány idején. A szervezet megállapítja, hogy az Egyesült Államok továbbra is egyike a legtoleránsabb országoknak a sajtószabadság érvényesítését illetően, de amennyiben a kormányzat a továbbiakban is keményen fogja bírálni a sajtót, és olyan intézkedéseket tesz, amelyek fenyegetik a sajtószabadságot, csökkenti saját nyomásgyakorló képességét a sajtószabadságot sértő országokra.
Több fekete-afrikai, közel-keleti és ázsiai tekintélyelvű országban tovább szigorították az online véleménynyilvánításra vonatkozó korlátozó törvényeket, vagy egyszerűen leállították a távközlési szolgáltatásokat fontos események idején, például választások előtt vagy tiltakozásokkor.
Kína és Oroszország a sajtószabadság korlátozását szolgáló újabb intézkedéseket tett, az utóbbi pedig a határain túl is kiterjesztette befolyását a sajtóra, így az amerikai elnökválasztások előtt az ottani médiára.
A sajtószabadság érvényesítését rangsoroló listán az első tizennégy ország közül tizenhárom európai, Norvégia vezeti a sort. Az utolsó helyeken Észak-Korea és Türkmenisztán áll.
A Freedom House a sajtószabadság terén elkönyvelt legnagyobb visszaesést produkáló országok közé sorolja Lengyelországot, Törökországot, Burundit, Magyarországot, Bolíviát, Szerbiát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot.
A környező országok közül Csehország 21, Szlovénia 23, Ausztria 24, Szlovákia 26, Lengyelország 34, Románia 38, Horvátország 44, Szerbia pedig 49 pontot kapott.
