A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet Párizsban kiadott éves jelentése szerint a világban mindennapossá váltak a média elleni támadások, miközben nőtt az “erős emberek” sajtóbefolyása.
A 2017-es sajtószabadság-index alapján Magyarország a 180 állam közül a 71., a közép-európai térségben az utolsó előtti (Ausztria a 11., Szlovákia a 17., Csehország a 23., Szlovénia a 37., Románia a 46., Lengyelország az 54., Szerbia a 66., Horvátország a 74.) helyen áll. 2010-ben a 23. helyen álltunk.
A szervezet úgy fogalmaz, az
igazságon túli, a propaganda és a szabadságjogokat elnyomó korszakba érkeztünk, különösen a demokráciák.
Fennáll a veszély, hogy kritikus ponthoz érnek azon országok, különösen a vezető demokráciák, ahol sajtószabadság van. Mutatójuk már az előző években kezdett csökkenni, de most nagyobbat esett, mint valaha, és látszólag semmi sincs, ami megállíthatná ezt a folyamatot. A sajtó felügyeletét célzó megszállottság és a források bizalmasságához fűződő jog csorbítása hozzájárult az index folytatódó csökkenéséhez sok, korábban jellemesnek mondott országban.
A médiaszabadság romlása különösen érzékelhető az európai demokráciákban, és még a legjobbak, a hagyományosan az élbolyba tartozó észak-európai országok is néhány helyet visszaestek: Hollandia hármat lépett lejjebb, Finnország pedig kettőt, amivel el is veszítette hat éve tartó elsőségét.
Az RSF szerint Donald Trump hatalomra kerülése az Egyesült Államokban és a Brexit-kampány Nagy-Britanniában azzal járt, hogy csúnyán elverték a port a médián, rendkívül ártalmas médiaellenes vita bontakozott ki, amely belesodorta a világot
Sajtószabóságok – Orbán barátai megtették a magukét
A sajtószabadság mindenütt csorbult, ahol “tekintélyelvű erősember-modell diadalmaskodott”. Ezzel összefüggésben említi a szervezet azt, hogy “Jaroslaw Kaczynski Lengyelországa” hét helyezést zuhant az idén.
A lengyel kormány – miután propagandaeszközeivé változtatta a közszolgálati rádió- és tévéállomásokat – megpróbálja pénzügyileg megfojtani azokat a független újságokat, amelyek ellenezték a reformjait.
Az elvetélt puccs utáni Törökország is lejjebb került négy hellyel, a tekintélyelvű rezsimek táborába csúszott, és a sajtóban alkalmazottak “legnagyobb börtönévé” vált. Oroszország szilárdan tartja magát a 148. helyen a lista vége felé.
Az ütem, amellyel a demokráciák közelednek a fordulóponthoz, riasztó mindazoknak, akik tisztában vannak azzal, hogy amennyiben a sajtószabadság nincs szavatolva, nem garantált semmilyen más szabadság sem
– figyelmeztetett Christophe Deloire főtitkár.
A Magyarországra vonatkozó fejezetben azt írják, hogy Orbán Viktor 2010 óta folyamatosan fogta szorosabbra a médiát. A szervezet szóvá tette, hogy Magyarország legbefolyásosabb napilapjának, a Népszabadságnak a nyomtatott és online kiadását” is a Fidesz-rezsim hallgattatta el, miközben a regionális lapok legnagyobb kiadóját, amely akkoriban a sajtópiac több mint ötven százalékát birtokolta, eladták egy cégnek, amely szoros kapcsolatokat ápol a kormányzó Fidesszel, és amelyet a miniszterelnök egyik legközelebbi tanácsadója tart ellenőrzése alatt. Az RSF kitér arra, hogy a Figyelő gazdasági hetilapot “egy gazdag üzletasszony, a miniszterelnök közeli bizalmasa szerezte meg”.
Az RSF sajtószabadság-térképén 180 ország közül 72-t tüntettek fel piros, illetve fekete színnel mint “súlyos” vagy “nagyon súlyos” helyzetűt. Ide sorolja a szervezet Kínát, Oroszországot, Indiát, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Közép-Amerika szinte minden országát és Afrika országainak kétharmadát. A múlt évhez hasonlóan a skandináv országok (Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia) találhatók az élbolyban, míg leghátul kullog Eritrea és Észak-Korea, ahol – írja az RSF – “akár egy külföldi rádió hallgatása miatt is egyenesen koncentrációs táborba” kerülhet az ember.
