Ha a parlament elfogadja a külföldről támogatott civil szervezetek listázásáról szóló törvényjavaslatot, a civilek válaszút elé érkeznek. Eldönthetik, hogy a törvénynek megfelelően külföldről támogatott szervezetként regisztrálják magukat, vagy bojkottálnak, és ezzel kockáztatják a megszűnésüket.
A javaslat szerint
- az egyesületeknek és alapítványoknak be kellene jelenteniük a bíróságon, amint a közvetlen vagy közvetett külföldi forrásból kapott támogatásuk eléri az évi 7,2 millió forintot,
- ez az információ megjelenne az állami irányítású Civil Információs Portálon,
- a szervezeteknek közzé kellene tenni a honlapjukon, az általuk kiadott sajtótermékekben és más kiadványaikban, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek,
- aki ezt elmulasztaná, az bírságot kapna, és ha ezután sem pótolná, az ügyész kezdeményezhetné a szervezet törlését,
csak az kerülhetne le a külföldről támogatottak listájáról, aki három egymást követő évben a 7,2 milliós határ alatt marad, - a törvény nem vonatkozna a vallási, valamint a sporttevékenységet végző szervezetekre.
Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója szerint azért ravasz a törvény, mert nem vár el teljesíthetetlen dolgokat, viszont tökéletesen alkalmas megbélyegzésre és stigmatizálásra. Ha átmegy, a kormány kezében lesz egy lista ezekről a civilekről, amit bármikor előránthat.
A törvénnyel kapcsolatban főleg az országos jogvédő szervezeteket szokás emlegetni, mint a TASZ-t, a Helsinki Bizottságot vagy a Transparency Internationalt. Nem véletlenül, mert a kormány is őket akarja eltakarítani, ahogy Németh Szilárd Fidesz-alelnök mondta januárban. De nemcsak nekik, hanem más, kevésbé ismert civil szervezetnek is ugyanúgy regisztrálni kellene, akik szintén tartanak a megbélyegzéstől. Kíváncsiak voltunk, mi a tervük arra az esetre, ha a parlament elfogadja a törvényt.
Kockázatos lenne bojkottálni
Nem gondolkozunk a bojkottban. Eddig is betartottuk a jogszabályokat, és ezután is be fogjuk
– mondta Fejes József Balázs, a szegedi Motiváció Műhely egyik vezetője. Ők hátrányos helyzetű gyerekeknek tartanak tanodai foglalkozásokat, emellett a hazai tanodák szakmai munkáját, érdekérvényesítését segítik, amire pénzt nyertek a kormány célkeresztjében levő, Soros György alapította Open Society Institute-tól (OSI). De kaptak már pénzt a Norvég Civil Támogatási Alaptól is.
Bojkott helyett viszont kollégája, Szűcs Norbert úgy döntött, kilép a kormány által alapított Antiszegregációs Kerekasztalból, amit egy nyílt levélben jelentett be.
Az nem megy, hogy segítünk a kormánynak, miközben idegenszívűnek bélyegeznek minket, akik csak a bajt hozzák
– mondta Fejes.
Eddig figyeltünk, hogy először mindig szűkebb körben, óvatosan kritizáljuk a kormányt, mert szerettünk volna eredményeket elérni a szegregáció felszámolásában. A tanodaprogrammal kapcsolatos problémáinkat is először a kerekasztalon vetettük fel, és ha sikerült megoldást találni, kerültük a nyilvánosságot. Mostantól nem leszünk tekintettel ilyesmire. Nincs már együttműködés.
Másrészt indítanak egy Facebook-kampányt, amelynek első lépéseként a borítóképükre azt írták:
A Motiváció Műhely Sorosbérenc és norvégbűnöző. Külföldi érdekek szolgálatában.
A következő napokban pedig mindennap megosztják majd valamelyik sikerüket, amit külföldi pénzből értek el.
Facebook-kampányban gondolkozik a BAGázs is, amely most először döntött úgy, hogy közpolitikai témában is megszólal.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a törvény olyan adatokat kér számon, amelyek eddig is elérhetőek voltak a közhasznúsági jelentésekben, ezért csak megbélyegzésre jó. Olyan munkát végzünk, amit az államnak kellene, miközben évente körülbelül 15 millió forintot fizetünk be járulékok és más terhek formájában
– mondta Both Emőke, az egyesület elnöke.
A BAGázs a bagi roma telepen dolgozik, itt segítettek hozzá felnőtt, roma nőket a nyolc általános megszerzéséhez, és ők segítették a Preziig jutó Lakatos Helénát is. A Facebook-posztok mellett más, széleskörű kampányt nem terveznek, főleg az önkénteseiknek és a bagi romáknak akarják elmagyarázni, miért problémás a törvény.
Sokan kérdezték, miért rossz ez, hiszen csak regisztrálni kell. Nekik válaszolni akarunk, de a bojkott nem merült fel bennünk, és egyetlen másik civil szervezet sem keresett meg minket ezzel.
Egy ilyen dolog miatt nem fogjuk kockáztatni a létünket, akkor inkább vállaljuk, hogy megbélyegeznek
– mondta Tasnádi Zsófia az Emberség Erejével Alapítványtól, amely egy pécsi tanodát működtet. A külföldi bevételeik még sosem lépték át a 7,2 milliós határt, de azon dolgoznak, hogy átlépjék, mivel a külföldi forrásokban látják a függetlenségük zálogát.
Ha bojkottra nem is készülnek, tiltakozni szeretnének a törvény ellen, amiről egyeztettek már 5-6 másik pécsi civil szervezettel is. Ennél jóval többen működnek a városban, de Tasnádi szerint sokan nem szívesen konfrontálódnak, például mert féltik az önkormányzattal kialakult együttműködésüket, ezért nehéz őket mozgósítani.
Tasnádi szerint eddig nem jutottak sok konkrétumra az egyeztetésen, de felmerült, hogy csatlakozzanak a pécsi egyetemisták által kezdeményezett szabadegyetemhez. Ennek az a lényege, hogy az utcán tartanak nyilvános szemináriumokat különböző témákban, például a CEU kapcsán az oktatási szabadságról.
Ez eléggé összefügg a civilekkel is, lehetne hozzájuk kapcsolódni
– mondta.
Nizák Péter, az Open Society Foundations (OSF) magyarországi működéséért felelős vezetője szerint, ha elfogadják a javaslatot, először is minden jogi lehetőséget ki kell majd használni, kezdve az alkotmányossági felülvizsgálattól, a magyar bíróságokon át a különböző EU-s szervekig.
Az oroszországi tapasztalatok alapján úgy látjuk, ez nagy valószínűséggel nem áll meg itt, később újabb korlátozások jöhetnek. Ha egy szervezet regisztrál, azzal egyfelől elfogadja ezt az európai értékekkel és alapvető jogokkal szemben álló logikát
– mondta.
Másfelől félre is lehet tolni ezeket a dilemmákat, és azt mondani, hogy inkább regisztrál, és folytatja a munkát, ahogy tudja.
Nizák szerint az OSF-en belül egyelőre nincs kialakult álláspont a bojkottról, és nem is fognak erről tanácsot adni a civileknek.
Egyelőre azon vagyunk, hogy ez a törvény ne legyen, és minél többen nyilvánítsák ki, szükség van civil szervezetekre
– mondta Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet igazgatója. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint is
korai még erről beszélni. Most nemcsak mi, hanem számos más civil szervezet is azért tiltakozik, hogy ne fogadják el a javaslatot, és ne is induljunk el ezen az úton, ami biztosan rossz irányba vezet.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője sem akart a törvény elfogadása utáni tervekről beszélni.
Bár a nagyobb civil szervezetek többsége elhárította a megkeresésünket, úgy tudjuk, volt már köztük olyan egyeztetés, amelyen többen a bojkott mellett voltak. Az viszont nagyon valószínű, hogy a Menedék nem fog bojkottálni, Kováts András szerint azért, mert túl sok lenne a vesztenivaló.
Ez azoknak a migránsoknak a sorsát veszélyeztetné, akikről mi gondoskodunk.
Kutyaütő módon írták meg a szöveget
Az érintett civilek többsége nem szívesen megy bele a törvény konkrét elemzésébe. Nizák Péter szerint ez nem valami közös megállapodás eredménye: egyszerűen nemet akarnak mondani az egész irányra anélkül, hogy részleteiben kifogásolnák a jogszabályt.
Ezt a törvényt a civilekkel szembeni lejárató kampány elemeként kell értelmezni, és nincs értelme belemenni alkotmányos és jogi vitába, mert azzal azt a képzetet keltjük, hogy van tere a vitának. A törvénytervezetnek semmi köze az átláthatósághoz
– mondta Kapronczay Stefánia erről az Indexnek.
Kováts szerint viszont arról is érdemes beszélni, hogy a szöveget “ócska és kutyaütő” minőségben fogalmazták meg, és tele van pontatlanságokkal. Szerinte ilyen például, hogy
- külföldről támogatott szervezetnek számítana az is, aki közvetve kap pénzt külföldről, de sehol sem rögzítik, mi számít közvetettnek (ha például a Suzuki esztergomi telephelye támogatja a helyi hagyományőrző táncegyüttes japáni túráját, az vajon külföldi támogatásnak számít-e?),
- az sem tiszta, hogy külföldi támogatásnak számít-e, ha egy Magyarországon élő külföldi állampolgár ad pénzt, és vajon mitől számít külföldinek Soros György pénze, aki amúgy magyar állampolgár is,
- Nem pontosították azt sem, hogy mi számít vallási és sporttevékenységnek, ami nem esik a törvény hatálya alá.
A Menedék ezért azt kommunikálja, hogy a jog nem erre való.
A megbélyegző és diszkriminatív ötlet több száz magyar szervezet működésének ellehetetlenítéséhez vezethet, mert gumifogalmai ügyészi és bírói önkényre adnak lehetőséget” – írták egy közleményükben.
Szegfalvi Zsolt, a lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat for Humanity igazgatója szerint az sem egyértelmű, hogy a nonprofit kft.-knek regisztrálniuk kell-e majd. “Jó lenne, ha lenne olyan fórum, ahol ezeket a kérdéseket feltehetnénk.”
Világos, hogy ez a bőrünkre megy
A kormány civilekkel szemben vívott háborúja idén januárban pörgött fel újra, amikor a tavaszi törvényalkotási programból arra lehetett következtetni, hogy vagyonnyilatkozat-tételre köteleznék a civil szervezetek vezetőit. Németh Szilárd Fidesz-alelnök el is mondta, hogy a politikusokéhoz hasonló formanyomtatványra kell számítani. Márciusban civil szervezetek közös nyilatkozatot adtak ki, amit azóta több mint kétszáz szervezet írt alá.
Elutasítjuk a kormány korlátozó és megbélyegző törekvéseit, mert tudjuk, hogy a magyar társadalomnak szüksége van ránk
– írták, és tiltakoztak az áprilisra ígért törvénymódosítás, valamint az újabb nemzeti konzultáció ellen, amelyben a civilekről is szó van.
Ehhez viszont nem mindenki csatlakozott.
A legtöbben reagálni akartak a politikai nyilatkozatokra, de voltak néhányan, köztük mi is, akik nem akartunk felülni a politikai kommunikációnak, mert ebben úgysem nyerhetünk
– mondta Kováts András, aki semmilyen petíciót nem akart aláírni, amíg nem látta a jogszabálytervezet szövegét.
A kormány provokálni próbált, mi pedig úgy gondoljuk, hogy politikai lufikra nem érdemes rávetődni. Nem volt egyértelmű, hogy tényleg lesz-e vagyonnyilatkozat, és az sem, hogy mennyire lesz durva az új törvény.
Eleinte többen ezen az állásponton voltak, de végül majdnem mindenki aláírta a petíciót. A Menedék jórészt egyedül maradt az érveivel.
Ezután a TASZ személyes hangvételű kampányt is indított a szervezet működéséről és arról, hogy milyen ügyekben nyújtanak jogi segítséget a hozzájuk fordulóknak. Úgy tudjuk, nagyobb, budapesti civilek körében felmerült egy közös, országjáró roadshow ötlete is, és elindult a Civilizáció nevű Facebook-oldal, amely a Hősök terei demonstrációt is szervezte.
A tüntetés szervezésében már a Menedék is részt vett.
Világos, hogy ez a bőrünkre megy
– mondta Kováts, aki támogatja a Krétakör által indított facebookos nemzeti konzultációt is, ahová bárki küldhet be saját kérdéseket.
Minden lehetséges módon meg akarjuk akadályozni, hogy ezt a törvényt elfogadják
– mondta.
Szerinte ehhez hozzátartoznak a tüntetések, a lakosság tájékoztatása, országgyűlési képviselők meggyőzése és a nemzetközi fórumok felhasználása is, de csak akkor, ha képesek árnyaltan kommunikálni róla. Találkozott már olyan nemzetközi petícióval a témában, amely szerinte tele volt csúsztatásokkal, például, hogy a civileket idegen ügynökökként fogják regisztrálni, ami nem igaz.
Közelebb menni az emberekhez
Bullain Nilda, a washingtoni székhelyű Nemzetközi Nonprofit Jogi Központ alelnöke korábban az Abcúgnak adott interjújában azt mondta, a civileknek és támogatóiknak közelebb kellene menniük azokhoz, akik elutasítják őket, és meg kellene próbálni elmagyarázni nekik, miért van szükség rájuk.
Ha sikerülne, azzal többeknek világos lenne, hogy “a demokráciát napi szinten meg kell védeni, és a civil jogvédő szervezetek azok, amelyek ezt mindannyiunk helyett megteszik, ők a jogállami keretek őrei. Hasonló szerepük van, mint a független sajtónak”. A társadalmi beágyazottság hiánya jó néhány magyar civil szervezetnél probléma.
