Nem a szúnyogok, hanem a tenyészőhelyeken nagy számban előforduló szúnyoglárvák miatt kezdik meg a tervezettnél előbb, április 3-7 között a biológiai szúnyoggyérítést a Balaton körül 1200 hektáron, amit a tóparti önkormányzatok finanszíroznak – közölte Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség (BSz) elnöke az MTI-vel.
A balatoni szúnyogirtást koordináló, az üdülőrégió önkormányzatait tömörítő szervezet elnöke elmondta, az országban először idén is a Balatonnál védekeznek a szúnyogok ellen. A BSz közelmúltban tartott közgyűlésén még arról tájékoztatták a tagságot az előzetes vizsgálatokra hivatkozva, hogy a tavalyi, különösen csapadékos tavaszhoz képest idén várhatóan később kezdhetik meg a beavatkozást.
Az azóta történt újabb szakértői vizsgálatok azonban azt állapították meg, hogy meg kell kezdeni a biológiai csípőszúnyog-gyérítést a térségben. A szakértők a terepbejárások során megállapították, hogy a tó körüli tenyészőhelyek ugyan továbbra is kevésbé borítottak vízzel, mint az elmúlt évek hasonló időszakában, viszont igen sok bennük a szúnyoglárva, köszönhetően az utóbbi napok kedvező időjárásának.
A tenyészőhelyek az imágók (kifejlett szúnyogok) kirepüléséig várhatóan nem száradnak ki, ezért kerül sor a térségben már a 14. héten egy légi biológiai gyérítésre, amely lakott területeket nem érint
– közölte a BSz elnöke. A szövetség ugyan nem számolt az ilyen korai beavatkozás szükségességével, de nem lehet kérdéses a költségek vállalása, hiszen a jókor, időben elvégzett védekezés pozitívan befolyásolhatja az egész éves szúnyogirtás eredményességét – tette hozzá.
Mint kifejtette, korábban az önkormányzatok és az állam felesben biztosította a forrást a balatoni szúnyogirtáshoz. Az átalakult gyakorlat szerint a költségeket az elő- és utószezonban a helyi önkormányzatok, a főszezonban az állam vállalja magára. A nyári főszezonban a szúnyoggyérítést immár a katasztrófavédelem irányítja az egész országban.
