Nyílt levélben fordultak az Orbán-kormányhoz neves amerikai és európai jobboldali véleményformálók, hogy kifejezzék tiltakozásukat a civil szervezetek elleni fellépés miatt. Az aláírók felhívják a magyar miniszterelnök figyelmét arra, hogy a konzervatív politikától idegen a civil szervezetek zaklatása, mivel azok fontos szerepet töltenek be minden demokratikus állam életében.
Kiemelik, hogy nem kell feltétlenül egyetérteni Soros Györggyel, ugyanakkor a konzervatívok is elismerik az emberi jogok védelmében tett erőfeszítéseit. Egyben megdöbbenésüknek adnak hangot amiatt, hogy a magyar kormány intézkedései Vlagyimir Putyin orosz elnök kritikus hangokat elnyomni szándékozó intézkedéseit idézik. A nyílt levél aláírói között olyan ismert jobboldaliak, republikánusok, konzervatívok szerepelnek, mint az American Enterprise Institute (mely szervezettől 2001-ben Orbán Viktor díjat vett át), a Hudson Institute, az Atlantic Council vagy az Adam Smith Institute, illetve olyan neves személyek, mint Leszek Balcerowicz, Charles Gati vagy Roland Freudenstein.
Levelükben ezt írják:
Aggodalommal szemléljük a magyar kormány civil szervezetek ellen irányuló tervét. Magyarország polgárai számos alkalommal bizonyították elkötelezettségüket a korlátozott állam, a demokrácia és a piacgazdaság iránt. A kormány által tervezett intézkedések nem szolgálják a magyar polgárok javát, mivel szembe mennek ezekkel az értékekkel.
A kormány nyilvánvalóvá tette azon szándékát, hogy elsöpörje azokat a civileket, akik Soros Györgytől kapnak támogatást. Készülőben van egy törvény, amely vagyonnyilatkozat tételére kötelezné a civil szervezetek vezetőit, illetve megnehezítené a civil szervezetek alapítását.
Nem kell egyetérteni Soros György politikai nézeteivel ahhoz, hogy belássuk: sok fontos ügyet támogatott, például az emberi jogok terén, nem is beszélve a jelenlegi kormány politikusainak nyújtott támogatásról.
Ennél is fontosabb, hogy hiba azt gondolni, a tervezett törvény Sorosról szól – azok az eszközök, melyeket az általa támogatott civil szervezetek ellen akarnak felhasználni, bármely másik civil szervezet ellen is felhasználhatók. A civilek “külföldi ügynökökként” való megbélyegzése kísértetiesen emlékeztet a Kreml által használt kommunikációra.
Mi több, a civil szervezetek tervezett korlátozása Magyarországon Vlagyimir Putyin kritikus hangok semlegesítését célzó intézkedéseit másolja.
Ronald Reagan elnök híres mondása szerint “a szabadság a bevett gyakorlatok megkérdőjelezésének és megváltoztatásának a joga”.
Az Egyesült Államokban csakúgy, mint szerte a nyugati világban a civil szervezetek, alapítványok és agytrösztök a társadalom szerves részét képzik. Szerepük nem attól függ, hogy az éppen hatalmon lévő kormány egyetért-e velük.
A magyaroknak büszkének kellene lenniük a sokszínű civil társadalmukra. Óvatosnak kell lenniük, nehogy bárki a visszájára fordítsa azt a kiemelkedő fejlődést, amit az ország a kommunizmus bukása óta elért a civil társadalom erősödése terén.
Az Egyesült Államok kormányai sokat köszönhetnek a civil szervezetek, például az agytrösztök tanácsainak. A civil társadalom egy kiemelkedő alakja, Sir Antony Fisher, aki intellektuális munícióval látta el Margaret Thatcher brit miniszterelnököt és Ronald Reagan elnököt is, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is alapított civil szervezeteket, követve a szabadpiaci közgazdász Friedrich A. von Hayek tanácsát. Hayek az ilyenfajta aktivizmust elengedhetetlennek tartotta a második világháború után az elburjánzó nacionalizmus és a terjedő tervgazdálkodás jelentette veszély elleni fellépésben.
Ha a magyar kormány ténylegesen konzervatív – mint ahogy azt állítja – akkor el kell ítélnie a központosítást, a paternalizmust és a nacionalizmust.
Egy olyan kormánynak, ami hű a konzervativizmus eszményeihez, melyeket Burke, Buckley vagy Oakeshott, és még sokan mások képviseltek, a civil társadalom erősítését kell segítenie, függetlenül attól, egyetért-e az egyes civil szervezetekkel, agytrösztökkel vagy támogatóikkal.
Az agytrösztök és a civil szervezetek segítik a kormányokat, beleértve Magyarországot is, azon törekvéseikben, hogy visszaszorítsák a szegénységet, még elérhetőbbé tegyék az oktatást és a gazdasági lehetőségeket, valamint hogy toleranciát hirdessenek. Sokan a kormányétól eltérő megközelítést alkalmaznak, de az ilyenfajta kísérletezések egy nyüzsgő és egészséges társadalom szükséges részét képzik.
A civil szervezetek politikai okokból történő megcsonkítása, mint azt a magyar kormány is tervezi, Magyarországot egy szegényebb és szomorúbb hellyé teszi, és szembe helyezkedik a felelős egyének szabad és önkormányzó társadalmának konzervatív elképzelésével.
