A lap szerint Vona Gábor pártelnök a parlamenti irodájában úgy hat, mint egy centrista képviselő. A 39 éves, pszichológiai és történészi tanulmányokat folytatott pártvezető azt hangoztatja, célja, hogy származásától függetlenül mindenki jól érezze magát Magyarországon. A lap kiemelte, hogy a Jobbik hivatalosan már nem szorgalmazza Magyarország kilépését az Európai Unióból, szociálisan legalább annyira érzékenynek mondja magát, mint biztonságpártinak, szavatolja a vallási szabadságot, és nem kérdőjelezi meg az ország trianoni határait, valamint se bal-, se jobboldalra nem sorolja be magát.
A tudósító, Blaise Gauquelin szerint a 2003-ban alakult párt azonban továbbra is Európa egyik legradikálisabb pártja. Emlékeztetett arra, hogy Vona Gábor alapította a Magyar Gárdát, amely “a roma gettókat terrorizálta”. A 2013-ban indított szalonképessé válás stratégiájával Vonának sikerült a Jobbikot az ország második politikai erejévé tennie, a 2014-es választásokon megszerezte a szavazatok 20 százalékát.
Csak a parlamenten belül távolságtartóak
A Jobbik elutasítja a koalíciót a kormánypárttal, arra hivatkozva, hogy az átvette a programja egy jelentős részét, de a lap szerint ez inkább csak egy taktikus álláspont, hiszen a Jobbik, amikor nem tartózkodik a parlamentben, általában támogatja az Orbán-kormány javaslatait. Jóllehet a migránsellenes referendumot Vona októberben támogatta, de azóta inkább az egészségügy és az oktatás problémáiról beszél.
A Jobbik a Le Monde szerint a baloldal szétesését tudja kihasználni, amely jóllehet támogatottságban erősebb lenne, de képtelen egy vitathatatlan vezetőt felmutatni. A pártnak a cikk szerint ugyanakkor még nagyon sokat kell tennie ahhoz, hogy őszinteségéről meggyőzze a közvéleményt, miután a szélsőjobboldali híveket sokáig az egyértelmű antiszemitizmus kovácsolta egybe, ami miatt például a francia Nemzeti Front körül kialakult európai parlamenti csoportban nem kapott helyet a párt.
