A Magyar Közlöny szerint a miniszterelnök Lázár János miniszter javaslatára a Miniszterelnökség helyettes államtitkárrá nevezte ki Viski Józsefet 2017. február 1-jétől. Februárt 10-től – Szijjártó Péter tárcavezető előterjesztésére – Berzétei Ákos lett a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára.
Mindez igazolni látszik, hogy megállíthatatlan az állami vezetők számának növekedése a harmadik Orbán-kormányban. Bár miniszterből kevesebb van, mint 2010 előtt, az elmúlt hét évben az államtitkárok és helyettes államtitkárok száma megduplázódott. A szakállamtitkárokat váltó helyettes államtitkárból a második Orbán-kormány megalakulásakor még csak 54 volt. Ők egyébként nem számítanak kormánytagnak, ahogy a különféle biztosok, megbízottak sem. Egy helyettes államtitkár egyébként nagyjából 700–900 ezer forint között kereshet havonta, amihez járhat még egyéb juttatás.
A szó elszáll, a kinevezés marad
A helyettes államtitkárok számának látványos növekedése inkább azért furcsa, mert éppen Lázár János hirdette meg a bürokráciacsökkentést, az állami alkalmazásban állók létszámának jelentős mérséklését. A miniszter sokszor beszélt már arról, hogy ez milyen fontos, többek között a versenyképesség növelése miatt, hiszen a cél az, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen minden, ám a számok ennek rendre ellentmondtak.
Korábban a Policy Agenda emlékeztetett rá, hogy a kormány több területen is átalakította a fenntartói, „üzemeltetői” viszonyokat, ami nyilvánvalóan változást hozott a létszámadatokban is.
A kormányban 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12 584 vezető volt, és 69 milliárd forintot tett ki rendszeres személyi juttatásaik összege (ehhez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat. Ez a szám 2014-re már 17,7 ezer főre bővült, a bérükre 104 milliárd forint „ment el”, 2015-ben pedig tovább növekedett a vezetői állomány, 19 ezer főre, amely 110 milliárd forintba került.
