Az egykoron gyümölcséért és faanyagáért egyaránt közkedvelt vadalma lett a 2017-es Év fája az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) online szavazásán – közölte a szervezet az MTI-vel.
A közlemény szerint a vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor lehet felfigyelni. Magyarországon a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít.
A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője életkorának végén 20-25 centimétert tesz ki. A 80-100 éves példányok már matuzsálemnek számítanak. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás esetén később hozza. Virágszíne sohasem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különböző árnyalatai fedezhetőek fel rajta. Erős illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be.
Gyümölcséből régebben zselé, almabor, pálinka és ecet készült, valamint magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javallottak. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez, valamint a kocsigyártók a legtartósabb szántalpak alapanyagául használták. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.
Napjainkban a vadalmának az erdei biodiverzitás fenntartásában van fontos szerepe, mivel számos élőlény kötődik hozzá. A fajra sokféle veszély leselkedik: magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja, a termőkorú fák pedig gyakran olyan nagy távolságra találhatók egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, és emiatt beltenyésztettség lép fel.
Gazdasági jelentőségéhez hozzájárul, hogy virágai méhlegelőként szolgálnak, valamint nagy szerepe lehet a nemes almafajok rezisztencia-nemesítésében, mivel a vadalma a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben is teljesen ellenálló.
A 20 éve elindított Év fája kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, amelyeknek komoly erdészeti jelentőségük van, ám a figyelem mégis elterelődött róluk. A szervezők célja, hogy minden évben az adott győztesről ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg. Az Év fája az elmúlt években állandó elemként szerepel az iskolai tanulmányi versenyeken, erdei iskolák oktatásában, természetvédelmi témájú rendezvényeken és vetélkedőkön – olvasható a közleményben, amely kitér arra is: 2016-ban a mezei szil, 2015-ben a kocsányos tölgy lett az Év fája, a korábbi években pedig a zselnicemeggy, a házi berkenye és a mezei juhar is büszkélkedhetett a címmel.
