Mint korában megírtuk, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az FBI által évtizedek óta körözött Ghaith Pharaon ügye kapcsán jelentette be, hogy neki sincs ujjlenyomata. Legutóbb az is kiderült, maga sem tudja, miért.
A Zsaru Magazin most azt írja, hogy az ujjlenyomat betegség, fizikai munka hatására is eltűnhet, a “fodorszálak az azonosíthatatlanságig roncsolódhatnak”, és valóban lehet olyan ember, akinek soha nem is volt.
A tenyér felőli bőrfodorszál-rajzolat keletkezésére különböző tényezők hatnak. Az embrionális lét kezdeti szakaszában kialakuló bőrlécrendszer fejlődését genetikai adottságok és a magzatot érő környezeti hatások befolyásolják, így egypetéjű ikreknél sem tökéletes az egyezés.
A fodorszálak a verejtékmirigyekből a bőr felszínére törő kivezető nyílások mentén a felhám megemelkedésével keletkeznek – közölte Lontai Márton. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) igazgatóhelyettese, igazságügyi ujjnyomatszakértő szerint a tudomány ismer olyan, nagyon ritka genetikai mutációt, amikor a tenyéren, a kéz belső felületén radikálisan alacsony a verejtékmirigyek száma, így az azonosítás alapját képező összefüggő bőrlécrendszer a magzati korban nem alakul ki.
Mivel a daktiloszkópiai azonosítás alapja a fodorszálas bőrfelület egyedi jellegzetességeinek vizsgálata, ezek hiánya vagy alacsony száma esetén a minta szakértői szempontból értékelhetetlenné válik. Hazánkban a nemzetközileg is elfogadott numerikus sztenderd szerint tíz sajátossági pont kölcsönös megléte és egymáshoz való viszonyulásukban való tökéletes egyezése kell az egyértelmű azonosításhoz.
Az ujjnyomatokat – többek között – büntető-, menekültügyi, idegenrendészeti vagy vízumkiadási eljárásban rögzítik. Az azonosításhoz a levett nyomatokban a lehető legtöbb információnak kell rendelkezésre állnia egy későbbi, akár részleges mintával való összehasonlításhoz. Amennyiben a klasszikus festékezési eljárással levett nyomatok között rossz minőségű mintát találnak a BSZKI daktiloszkópiai nyilvántartásában dolgozók, a nyomatot visszaküldik, újat kérnek. A digitális nyomatmintavételi eszközök szoftverei úgy vannak beállítva, hogy a rossz minőségű mintákat ne fogadják el, a minőségi kontroll egy megadott küszöbérték alatt elutasítja a rögzítést.
Lontai Márton szerint az azonosításra alkalmas minta levételét akadályozhatja a bőr felső felületének öregedéséből, roncsolódásából fakadó sérülés is. A bőr felhámrésze folyamatosan kopik, az irharétegből újratermelődik, ezért a bőrlécrendszer regenerálódása alapvetően függ a sérülés mélységétől. A csak a bőr legfelső rétegét érő sérülésnél a mintavétel csak időszakosan lehetetlenül el.
Az irha mélységében való sérülés azonban maradandó. Az azonosítás alkalmatlanságát egy adott időpontban nem a sérülés mélysége, hanem a kiterjedése dönti el, annak minimum tíz egymáshoz jól viszonyítható egyedi jellegzetességet kell tartalmaznia.
Tipikus mintavételt akadályozó eset az is, amikor a bőrön az öregedéssel egyre több ránc, redő jelenik meg, amelyek megtörik a fodorszálak folyamatosságát. Emellett ilyen a bőrt ért nagyobb területre kiterjedő sérülés (égés) is. A fodorszálakat egyes foglalkozások – például mosónő, kőműves – koptatják. Náluk a tenyér és az ujjak felülete durva, repedezett lesz.
A szándékos roncsolás leggyakrabban az idegenrendészeti és a menekültügyi eljárásban fordul elő, ahol az eljárás szoros határideje miatt nincs lehetőség a mintavétel megismétlésére. Ezt harmadik országbeli állampolgárok sokszor kihasználják, a mintavétel előtt az épület falán, vagy bármely érdes felületen ledörzsölik ujjaikat, tenyerüket. A másik módszerük, hogy pillanatragasztót kennek bőrükre, ez is hetekre ellehetetleníti az eredményes mintavételt.
