A mai parlamenti nap legütősebb párbeszédeként a szocialista Harangozó Tamás számon kérte Semjén Zsolton, hogy a kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes tavaly lovagkeresztre terjesztette fel a “cigány- és zsidóellenes” dolgozatokat jegyző Bayer Zsoltot.
Viszonválaszában Harangozó nem kért ilyen barátot, s azon dühöngött, hogy Semjén a “haverját” tüntette ki.
Semjén a 2004. december ötödikei népszavazásra utalva a következőképpen zárta a polémiát:
Ma az önök nemzetárulásának napja van, önöknek a legnagyobb csöndben kellene lenni a hazaárulásuk miatt.
Mellékszál, de azért ideférceljük, hogy Harangozó Tamás igyekezetében egy alkalommal nem Bayer Zsolt, hanem a balos tudósember, Bayer József nevét vette szájára.
Kérdeztük Bayer Zsoltot
Karcos publicisztikáiról még tavaly kérdeztük Bayer Zsoltot, aki az elhíresült, “aki elüt egy cigánygyereket, hajtson tovább” állításáról ezt mondta:
A jóisten áldjon meg mindenkit, hát a gyerekei szeme láttára meglincseltek egy férfit, aki ráadásul semmit se csinált! Ha ön másnap, ne adja Isten, Olaszliszkán elüt egy cigánygyereket, megáll? Ugye? Tényleg olyan nagy bűn ezt leírni? Pláne hogy ott van rögtön utána, hogy az ember úgy szocializálódik, hogy ha elüt valakit, megáll, még ha ezzel ki is teszi magát az agyonveretésnek. Az ott az újkori magyar história egyik legiszonyatosabb pillanata volt, mégis egy sokadik cigány jogvédő versus rasszista vitát sikerült belőle csinálni. Miközben egy országnak kellett volna azt mondania: emberek, ha bárki bárkit elüt, nincs olyan, hogy odamegyek és agyonverem. Ez lett volna az egyetlen értelmes csapásirány, és csak erről nem beszéltünk. Elmebaj!
És beszélt a Semjén Zsolthoz fűződő barátságáról is, de ahhoz ide kell kattintani.
Aki pedig arra kíváncsi, asztal mellett milyen Semjén Zsolt (elég jó), az ezt a linket vegye magához.
