Belföld

Teljes homály, mi történik Felcsúton

“Nemcsak a Puskás Akadémia, hanem a magyar labdarúgó-akadémiák általában történelmi változások küszöbén állnak” – Orbán Viktor, 2011

A labdarúgó NB II-ben szereplő Puskás Akadémia hétfőn jelentette be, hogy kirúgta a teljes szakmai stábot. Megváltak Bognár György szakmai igazgatótól, Szíjjártó István vezetőedzőtől és Disztl Péter kapusedzőtől.

A döntés kívülállóként teljesen érthetetlen, a szezon elején a feljutást kitűző klub nem szerepel rosszul a bajnokságban. A Kisvárdával, a Soroksárral és a Zalaegerszeggel holtversenyben 26 pontot gyűjtöttek 15 forduló alatt és csak rosszabb (+3-as) gólkülönbségük sorolja őket az ötödik helyre.

Hogy mi állhat a háttérben, teljes homály. 

Az akkor még élvonalban szereplő csapat irányítását április közepén vette át Szijjártó István az idény végéig Robert Jarnitól, majd küldetését a nyáron meghosszabbították. Bognár májusban érkezett a csapathoz szakmai igazgatónak a Csákvártól. Kinevezésekor úgy fogalmazott, a Puskás Akadémiának olyan szakmai háttere és játékosállománya van, amellyel reális célnak tartja a feljutást az első évben. Ha sikerül is, akkor már nélküle fog.

Pörgés

Bognár volt a felelős az átigazolásokért, és rendkívüli aktivitást mutatott a piacon.

Hét játékost igazoltak, kilencen visszatértek kölcsönből, hatan felkerültek az utánpótlásból. Mindemellett távozott is egy seregnyi játékos: 11 embert eladtak, 10-et kölcsönbe adtak, 4-en pedig visszatértek a kölcsönből a klubjukhoz.

22 focista jött, 25 ment. Elképesztő számok, tulajdonképpen teljesen új csapat épült Felcsúton.

Csak összehasonlításként, az NB II jelenlegi listavezetője, a Balmazújváros három játékosért fizetett és négyet kölcsönvett, és csak hatan távoztak a klub kötelékeiből. Ezt nevezik futballberkekben egészséges játékosmozgásnak.

Után nem pótlás

A Puskás Akadémia tényleges akadémiája még gyerekcipőben jár, 2006-tól működik, több-kevesebb sikerrel. A 12 évesektől a 19 évesekig mindenki megtalálja a maga korosztályát a klubnál, kérdés, hogy mire viheti utána Felcsútról.

A csapat hivatalos honlapján hétről hétre megjelentet egy mérleget, melyen a klubnál nevelkedett játékosokról ad rövid beszámolót.

“Az életben hasznos, ha az ember tudja, hol a helye. Nekünk is tudnunk kell a helyünket. (…) A mi célunk nem az NB I, a mi célunk nem is az NB II. A célunk, hogy játékosokat neveljünk” – Orbán Viktor, 2013

A PFLA által rendelkezésre bocsátott adatok szerint három élvonalban szereplő légióst, Gyurcsó Ádámot (aki mindössze egy szezont töltött a Puskásnál, az U19-es csapatban), Kleinheisler Lászlót (aki az U17-es, U18-as és U19-es csapatokban játszott), és Sallai Rolandot (aki 12 éves korában hol a Puskást, hol a Videotont erősítette) tudnak felmutatni.

Továbbá tíz év alatt három játékost adtak az NB I-nek. Makrai Gábor a hétvégén padozott a Fradi ellen a Diósgyőr színeiben, míg Géresi Krisztián és Szolnoki Roland végig játszotta a Videoton bajnokiját.

Innentől pedig egy halom felsorolás jön NB II-es és NB III-as (!) volt felcsúti akadémistákról.

Persze, mondhatnánk, hogy a magyar utánpótlás elveszett a süllyesztőben, de amíg van követendő példa, ez nem igaz.

A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) által kimutatást készített arról, hogy mely klubok nevelték a legtöbb játékost a harmincegy európai első osztályú bajnokságban.

Az MTK Budapest és a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia az előkelő 22. helyen végzett, figyelemre méltó 37 játékossal.

A PFLA honlapján múlt héten megjelent másik cikk szerint egyébként három U15-ös, öt U16-os és két U19-es Puskás-akadémista készülhet a korosztályos válogatottakkal az elkövetkezendő hetekben, ami valljuk be, szintén nem túl erős teljesítmény.

Pedig a pénz ömlik

Az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított alapítvány 2011 óta 11 milliárd forinthoz jutott a társasági adóból befolyt pénzekből.

A 2015/16-os idényre 4,5 milliárd forintot igényeltek, de az MLSZ “csak” 1,73 milliárd forintos támogatáshoz adta hozzájárulását, ami a következőképpen oszlott el:

  • 103,5 millió forintig fizetésekre
  • 64,8 millióig előfinanszírozott – nem ingatlan jellegű – tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
  • 1,36 milliárd forintig utófinanszírozott ingatlan beruházására, felújításra,
  • 206 millió forintig pedig az utánpótlás-nevelés feladatainak ellátására.

“A mi akadémiánk nagy sikerei azzal biztatnak, hogy évtizednyi munkák gyümölcsei kezdenek beérni” – Orbán Viktor, 2016

A kérelemből egyébként kiderül az is, hogy több szakácsot, konyhai dolgozót és sofőrt is az adófizetők pénzén finanszíroz a klub. De vettek 700 ezerért labdarúgókapukat, 2,5 millióért vitaminkészítményeket és 20 millióért sportfelszereléseket.

És ami még érdekes, hogy az utánpótlásban dolgozó, a kérelemben meg nem nevezett 14 szakember évi bruttó 80 millió forintot vihet haza összesen.

A céges beszámolók szerint az előző idényben a Fradi és a Videoton után a Puskás Akadémiának volt a legnagyobb árbevétele, 1.445 milliárd forint, és 281 millió forintos üzleti eredménnyel zártak. Ezekkel a számokkal pedig komoly teljesítmény volt kihullani az élvonalból.

Gattusók kellenek, nem Ronaldók

Muszbek Mihály sportközgazdász a 24.hu megkeresésére elmondta, hogy bár a Puskás a harmadik legeredményesebb utánpótlás akadémia az országban, a nemzetközi piacra ők sem tudnak exportálni játékosokat.

Jelenleg négy huszonéves labdarúgó, Balogh, Sallai, Nagy és Kleinheisler tudta eladni magát külföldön. Sajnos a fiatalok nem termelik meg azt a költséget, amibe kerülnek. Egy akadémiai korosztályos csapat 250 millió forintos befektetés öt év alatt.

“Nekünk, magyaroknak valahol az ösztöneinkben minden elvesztett tehetség fáj. És minden elveszett tehetséget számon tartunk és sajnálunk. Ezért van az, hogyha látunk valahol egy purdét itt kint, a péró szélén, akkor azonnal szólunk valakinek, hogy azt onnan ki kéne halászni, szerelést kell neki adni, hátha lesz belőle futballista” – Orbán Viktor, 2012

A szakértő hozzátette, a legnagyobb probléma az utánpótlás terén, hogy nincs elég sportoló gyerek. Hangsúlyozta, évente 80 ezer gyerek születik. Ebből 40 ezer fiú. Körülbelül a tíz százalékuk, úgy 4 ezren kezdenek el sportolni. Közülük 2 ezren fociznak. A 27 akadémiánknak pedig korosztályonként 600 játékosra van szüksége. Ha kiszámoljuk, minden hatodik-hetedik kiskorú focista akadémista.

Muszbek szerint az is helytelen, hogy itthon a kis ügyeseket keresik, akik tudnak százat dekázni és a fülükön pörgetni a labdát.

A labdarúgás stratégiai játék, ahol olyan emberekre van szükség, mint Kleinheisler. Leszegezett fejjel hajtja végre, amit parancsba adtak neki azon a szinten, amilyen képzést kapott.

Magyarországon kevés az alkatrész-típus. A klubok nem Ronaldókat, hanem Gattusókat keresnek tömkelegével.

A harmadik gondot abban látja, hogy mentálisan nincsenek felkészülve a kiélezett helyzetekre a játékosok. Mint fogalmazott, kevesen tudnak jobb teljesítményt nyújtani meccsen, mint edzésen.

Ott van a Legia Varsó szerdai példája, amikor 0-2-ről álltak fel a Real Madrid ellen. A magyar csapatok belefutottak volna egy 6-8 gólos vereségbe, és már azon gondolkodtak volna, hogy kérjék el Ronaldo vagy Bale mezét a lefújás után.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik