A labdarúgó NB II-ben szereplő Puskás Akadémia hétfőn jelentette be, hogy kirúgta a teljes szakmai stábot. Megváltak Bognár György szakmai igazgatótól, Szíjjártó István vezetőedzőtől és Disztl Péter kapusedzőtől.
A döntés kívülállóként teljesen érthetetlen, a szezon elején a feljutást kitűző klub nem szerepel rosszul a bajnokságban. A Kisvárdával, a Soroksárral és a Zalaegerszeggel holtversenyben 26 pontot gyűjtöttek 15 forduló alatt és csak rosszabb (+3-as) gólkülönbségük sorolja őket az ötödik helyre.
Az akkor még élvonalban szereplő csapat irányítását április közepén vette át Szijjártó István az idény végéig Robert Jarnitól, majd küldetését a nyáron meghosszabbították. Bognár májusban érkezett a csapathoz szakmai igazgatónak a Csákvártól. Kinevezésekor úgy fogalmazott, a Puskás Akadémiának olyan szakmai háttere és játékosállománya van, amellyel reális célnak tartja a feljutást az első évben. Ha sikerül is, akkor már nélküle fog.
Pörgés
Bognár volt a felelős az átigazolásokért, és rendkívüli aktivitást mutatott a piacon.
Hét játékost igazoltak, kilencen visszatértek kölcsönből, hatan felkerültek az utánpótlásból. Mindemellett távozott is egy seregnyi játékos: 11 embert eladtak, 10-et kölcsönbe adtak, 4-en pedig visszatértek a kölcsönből a klubjukhoz.
Csak összehasonlításként, az NB II jelenlegi listavezetője, a Balmazújváros három játékosért fizetett és négyet kölcsönvett, és csak hatan távoztak a klub kötelékeiből. Ezt nevezik futballberkekben egészséges játékosmozgásnak.
Után nem pótlás
A Puskás Akadémia tényleges akadémiája még gyerekcipőben jár, 2006-tól működik, több-kevesebb sikerrel. A 12 évesektől a 19 évesekig mindenki megtalálja a maga korosztályát a klubnál, kérdés, hogy mire viheti utána Felcsútról.
A csapat hivatalos honlapján hétről hétre megjelentet egy mérleget, melyen a klubnál nevelkedett játékosokról ad rövid beszámolót.
A PFLA által rendelkezésre bocsátott adatok szerint három élvonalban szereplő légióst, Gyurcsó Ádámot (aki mindössze egy szezont töltött a Puskásnál, az U19-es csapatban), Kleinheisler Lászlót (aki az U17-es, U18-as és U19-es csapatokban játszott), és Sallai Rolandot (aki 12 éves korában hol a Puskást, hol a Videotont erősítette) tudnak felmutatni.
Továbbá tíz év alatt három játékost adtak az NB I-nek. Makrai Gábor a hétvégén padozott a Fradi ellen a Diósgyőr színeiben, míg Géresi Krisztián és Szolnoki Roland végig játszotta a Videoton bajnokiját.
Persze, mondhatnánk, hogy a magyar utánpótlás elveszett a süllyesztőben, de amíg van követendő példa, ez nem igaz.
A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) által kimutatást készített arról, hogy mely klubok nevelték a legtöbb játékost a harmincegy európai első osztályú bajnokságban.
Az MTK Budapest és a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia az előkelő 22. helyen végzett, figyelemre méltó 37 játékossal.
A PFLA honlapján múlt héten megjelent másik cikk szerint egyébként három U15-ös, öt U16-os és két U19-es Puskás-akadémista készülhet a korosztályos válogatottakkal az elkövetkezendő hetekben, ami valljuk be, szintén nem túl erős teljesítmény.
Pedig a pénz ömlik
Az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított alapítvány 2011 óta 11 milliárd forinthoz jutott a társasági adóból befolyt pénzekből.
A 2015/16-os idényre 4,5 milliárd forintot igényeltek, de az MLSZ “csak” 1,73 milliárd forintos támogatáshoz adta hozzájárulását, ami a következőképpen oszlott el:
- 103,5 millió forintig fizetésekre
- 64,8 millióig előfinanszírozott – nem ingatlan jellegű – tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
- 1,36 milliárd forintig utófinanszírozott ingatlan beruházására, felújításra,
- 206 millió forintig pedig az utánpótlás-nevelés feladatainak ellátására.
A kérelemből egyébként kiderül az is, hogy több szakácsot, konyhai dolgozót és sofőrt is az adófizetők pénzén finanszíroz a klub. De vettek 700 ezerért labdarúgókapukat, 2,5 millióért vitaminkészítményeket és 20 millióért sportfelszereléseket.
A céges beszámolók szerint az előző idényben a Fradi és a Videoton után a Puskás Akadémiának volt a legnagyobb árbevétele, 1.445 milliárd forint, és 281 millió forintos üzleti eredménnyel zártak. Ezekkel a számokkal pedig komoly teljesítmény volt kihullani az élvonalból.
Gattusók kellenek, nem Ronaldók
Muszbek Mihály sportközgazdász a 24.hu megkeresésére elmondta, hogy bár a Puskás a harmadik legeredményesebb utánpótlás akadémia az országban, a nemzetközi piacra ők sem tudnak exportálni játékosokat.
Jelenleg négy huszonéves labdarúgó, Balogh, Sallai, Nagy és Kleinheisler tudta eladni magát külföldön. Sajnos a fiatalok nem termelik meg azt a költséget, amibe kerülnek. Egy akadémiai korosztályos csapat 250 millió forintos befektetés öt év alatt.
A szakértő hozzátette, a legnagyobb probléma az utánpótlás terén, hogy nincs elég sportoló gyerek. Hangsúlyozta, évente 80 ezer gyerek születik. Ebből 40 ezer fiú. Körülbelül a tíz százalékuk, úgy 4 ezren kezdenek el sportolni. Közülük 2 ezren fociznak. A 27 akadémiánknak pedig korosztályonként 600 játékosra van szüksége. Ha kiszámoljuk, minden hatodik-hetedik kiskorú focista akadémista.
Muszbek szerint az is helytelen, hogy itthon a kis ügyeseket keresik, akik tudnak százat dekázni és a fülükön pörgetni a labdát.
A labdarúgás stratégiai játék, ahol olyan emberekre van szükség, mint Kleinheisler. Leszegezett fejjel hajtja végre, amit parancsba adtak neki azon a szinten, amilyen képzést kapott.
A harmadik gondot abban látja, hogy mentálisan nincsenek felkészülve a kiélezett helyzetekre a játékosok. Mint fogalmazott, kevesen tudnak jobb teljesítményt nyújtani meccsen, mint edzésen.
Ott van a Legia Varsó szerdai példája, amikor 0-2-ről álltak fel a Real Madrid ellen. A magyar csapatok belefutottak volna egy 6-8 gólos vereségbe, és már azon gondolkodtak volna, hogy kérjék el Ronaldo vagy Bale mezét a lefújás után.
