A korrupció minden gazdaság és államforma természetes velejárója, de nem mindegy, hogy mennyire része a mindennapoknak, és az sem, hogy milyen szinteken jelenik meg – mondta a Világgazdaságnak a Kopint-Tárki tudományos munkatársa, Vakhal Péter.
A Világgazdasági Fórum 138 országot felsoroló versenyképességi listáján hazánk a tavalyi 63. helyről idén a 69.-re esett vissza. A felméréshez a Kopint-Tárki által megkérdezett hazai vállalatvezetők a gazdaságpolitikai döntéshozatal kiszámíthatatlanságát, valamint a korrupciót nevezték a két legsúlyosabb problémának.
Intézményrendszerünk és egyben versenyképességünk legnagyobb problémája, hogy a kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek
– állapította meg a Világgazdasági Fórum magyarországi együttműködő partnereként tevékenykedő szervezet. Az elemzésből kiderül, hogy a tulajdonjogok tiszteletben tartása is problémás.
Vakhal szerint igen érdekes, hogy a versenyképességi listán még olyan országok is elénk kerültek, ahol a korrupció jóval nagyobb, ilyen például Oroszország. Ennek az lehet az oka, hogy egy befektető tisztában van vele, hogy a harmadik világbeli országokban akkor érvényesülhet, ha korrumpál, ez a beruházások költségtervében is gyakran szerepel. Egy „kvázi fejlett” országban azonban nem feltétlenül számít a befektető jelentős korrupcióra, ezért sokkal rosszabb fényt vet az országra, amikor szembesül vele.
Nem piackonform megoldás a világ egyik legfejlettebb gazdasági térségében korruptnak lenni
– mutatott rá a kutató.
Nemrég arról írtunk, hogy míg az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) egy-egy tagállammal jellemzően 2-3 ember foglalkozik, addig a közelmúltban felállítottak egy külön 20 fős egységet, ami csak a magyar ügyeket vizsgálja.
