Szijjártó: Amikor azt mondják, hogy a migráció jó dolog, mi azt mondjuk, hogy sorry

A miniszter a migrációs válsággal kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország kvóták helyett három összetartozó intézkedést javasolt.

• Először is a határok szigorú ellenőrzését, mert elfogadhatatlan, hogy százezrek illegálisan átlépjék határainkat.
• Másodszor támogatni kell a válságövezetekkel határos országokat, Törökországot, Libanont, a kurd területeket és Jordániát. Ebben van a mi felelősségünk, a menekülteket nem kell beengednünk országunkba, de segíteni kell a legtöbb terhet viselő országokat – mondta Szijjártó Péter.
• A harmadik intézkedés a fejlesztési támogatások rendszerének átalakítása. Az EU milliárdos fejlesztési segélyeket ad országoknak, amelyekből elmenekülnek emberek, és a legtöbben nem olyan térségből érkeznek, ahol háború dúl vagy üldöztetés fenyeget. Ezért feltételekhez kell kötni a támogatásokat, a kormányok csak akkor kaphatnak fejlesztési pénzeket, ha gondoskodnak arról, hogy az országból ne menekültjenek el emberek.

Arra a kérdésre, miért nem lehetséges néhány menekült befogadása humanitárius okokból, azt mondta, ha a menekültek Európába jönnek, akkor soha nem térnek vissza hazájukba, viszont ha a hazájuk közelében élhetnek, akkor visszatérnek.

Nem gondoljuk, hogy ezeket a problémákat megoldjuk nagyobb bevándorlással, Magyarország az alacsony születési ráta problémáját egy jobb családpolitikával oldja meg

– válaszolt arra a felvetésre, hogy mutatkozik-e esély a munkaerő-piaci és demográfiai gondok egy részének megoldására egyértelmű bevándorlási szabályok révén.

Dél-, Közép-, és Kelet-Európában feszült a munkaerő-piaci helyzet, helyenként 30 százalék feletti a munkanélküliség, újabb problémák okozása helyett ezzel kell foglalkozni – tette hozzá.

Amikor európai országok azt mondják, hogy a migráció jó dolog, mi azt mondjuk, hogy sorry, mi nem hiszünk ebben

– mondta Szijjártó Péter.

A miniszter az Oroszországhoz fűződő viszonyról szólva kiemelte, hogy Magyarországnak közép-európai országként nincs más választása, mint hogy pragmatikus hozzáállással igyekezzen jól kijönni Oroszországgal. Mint mondta,”sok szempontból függünk az oroszoktól, ezért beszélnünk kell velük”.

A történelem megtanította nekünk, hogy az Európa nyugati és keleti része közötti konfliktusokat mindig az olyan közép-európai országok szenvedték meg különösen, mint Magyarország

– hangsúlyozta.

A felvetésre, hogy vezető uniós politikusok a szíriai Aleppó bombázásával kapcsolatban a szírek és oroszok kegyetlenkedéséről beszélnek, Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem kívánja kommentálni ezeket a kijelentéseket. Hozzátette, Európa érdeke, hogy helyreálljon a béke Szíriában, és ezt a mostani helyzet alapján nem lehet Oroszország nélkül elérni.

Szijjártó Péter az ukrán válság rendezésére tett német-francia erőfeszítésekről elmondta, hogy Magyarország nagyon hálás, különösen Angela Merkel német kancellárnak. Magyarországot az Ukrajnában élő 150 ezer magyar révén közvetlenül érinti a konfliktus, ezért száz százalékosan támogatja a kancellárnak a minszki megállapodások teljes körű végrehajtására irányuló stratégiáját.

A kérdésre, hogy megosztja-e Európát Ukrajna kérdése, az válaszolta, hogy megosztottságot nem tapasztal, de Oroszország szerepéről vannak eltérő értékelések.

A magyarok nem érzik úgy, hogy Oroszország közvetlen fenyegetést jelent, de tiszteletben tartják, hogy Lengyelországban vagy a balti országokban másként ítélik meg a helyzetet, és orosz agressziótól tartanak

– hangoztatta Szijjártó Péter.

(MTI)