Szél Bernadett az ATV-ben azt mondta, egyáltalán nem biztos, hogy a TAO-pénzek miatt volt ennyire sürgős módosítani az adótitokra vonatkozó szabályozást. Az LMP társelnöke nem zárta ki, hogy egy folyamatban lévő ügy miatt lépett a kormány. Ő már májusban ugyanis pert nyert másodfokon a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen, így a szaktárcának ki kellene adnia a kormány stratégiai partnereinek nyújtott támogatásokról mindent adatot. De nem adja.
Az ellenzéki politikus annyit próbált megtudni, milyen támogatásokat, adókedvezményeket kapnak a kormány stratégiai partnerei. Arra lett volna kíváncsi, hogy ez mennyibe kerül az adófizetőknek. Nem mondták meg, szerinte először az érintett minisztériumok maguk sem tudták, nem volt összesített adatuk. Később Szijjártó Péter viszonylag gyorsan kiadta a külügyi tárcát érintő adatokat, de ugyanezt a nemzetgazdasági tárca megtagadta.
Bár először mindenki a TAO-pénzeket sejtette a rapid törvénymódosítás hátterében, Szél Bernadettnek immár nagyon gyanús, hogy legalább ilyen fontos volt a kormánynak, hogy eltitkolja a multiknak nyújtott támogatásait, amelyeknél szintén „brutális összegről” lehet szó. A hihetetlen sebességgel átvert törvényjavaslattal nemcsak a TAO-pénzek lesznek teljesen átláthatatlanok, hanem a stratégiai partnereknek nyújtott adókedvezmények is titkosítva lesznek.
Az ügy hátterében az állhat, hogy a kormány becsapta a választókat, a kis- és középvállalkozások helyett a multinacionális cégeket támogatta. Nagyon. Ha ez nem így lenne, büszkén előállnának az adatokkal. Ezek ugyanis ráadásul ugyanúgy közérdekű adatok, mint a TAO-pénzek, de a mostani törvénymódosítás után azokat már valóban nem kaphatná meg, noha ezekről az Alaptörvény mellett kimondta már egy ÁSZ-jelentés és a bíróság ítélete is, hogy közpénz.
A jogszabály elfogadására a kormánypárti képviselőkön kívül igennel szavaztak az előterjesztést előzőleg élesen bíráló szocialisták is. Az ellenzéki párt később tudatta, képviselői tévedésből nyomtak igent; nem támogatják “a társasági adókedvezmények felhasználását titkosító” törvénymódosítást, az LMP-hez hasonlóan kérik az államfőt, ne írja alá a törvényt.
Burány Sándor frakcióvezető-helyettes lapunknak azt mondta, az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy egy közérdekű adatigénylés célba ért, már nem lehet másképpen megakadályozni. Másrészt, az is lehetséges, hogy minden olyan dolgot nagyon gyorsan keresztülvernek a parlamenten, amit már a Fidesz is szégyell. Jellemző, hogy a kötelező vezérszónokon kívül nem volt kormánypárti felszólaló. És persze a kettő egyidejűleg is igaz lehet – tette hozzá.
