Kedden a teljes MSZP-frakció rossz gombot nyomott, amikor a társasági adó módosításáról szóló kormánypárti javaslat elfogadásáról döntött a parlament. Az ellenzéki párt a tévedés miatt együtt szavazott a Fidesszel és a KDNP-vel, amiért az eset után közleményben kértek elnézést. A közvélemény már csak azért is felháborodott, mert nem sokkal előtte az MSZP még arra szólította fel Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, amennyiben az Országgyűlés megszavazza azt.
A 24.hu értesülései szerint a malőrhöz az vezetett, hogy a hangos tanácsteremben a jelenlévőket irányító Burány Sándort megzavarta a mögötte ülő Gőgős Zoltán, így a frakcióvezető-helyettes rossz vezényszóval instruálta a szocialistákat, ezért nyomott a teljes frakció “nem” helyett “igen”-t. Erről maga Gőgös Zoltán is írt Facebook-oldalán:
Burány Sándor frakcióvezető-helyettes a 24.hu kérdésére emlékeztetett: hasonló véletlennek áldozatul esett már több parlamenti frakció is, Orbán Viktor 2008-ban több, mint tíz alkalommal szavazott a saját pártja ellen, 2011-ben pedig – már miniszterelnökként – a családvédelmi törvénynél nyomott rossz gombot.
A technikai hiba azért tud előfordulni, mert a teremben akkora a zaj, hogy alig lehet hallani, hogy a levezető elnök hol tart a forgatókönyvben
– mondta lapunknak Burány Sándor.
Azoknak, akik nem követik rendszeresen a parlament életét, egy kis magyarázattal szolgálunk. A Tisztelt Ház futószalagon dönt a törvényjavaslatokról, két gombnyomás között 30-90 másodperc telik el. Minden frakcióban van egy ember, aki elősegíti a szavazást. Ő adja ki a vezényszót a közösen kialakított szavazási magatartást illetően, párttársai pedig követik szavát és ennek megfelelően nyomják meg a gombokat. A szavazást segítő embernél egy ugyanolyan szavazási forgatókönyv van, mint a levezető elnöknél, ha utóbbi szavait nem lehet megfelelően érteni, a szavazást segítő képviselő rossz instrukciót adhat ki. Ez történt kedden is Burány Sándor szerint.
Az ellenzék általában minden kormányzati javaslatra “nem”-mel szavaz, kivéve a nemzetközi egyezményeket. A soron következő szavazás egy ilyen egyezmény kihirdetéséről szólt. Ennél “igen” volt a közösen megbeszélt szavazási magatartásunk, és tévedésből ezt az “igen”-t mondtam be az egyébként kívánatos “nem” helyett. Ez egy öngól volt, amiért elnézést kérek.
Hozzátette: már csak azért is kínos az ügy, mert az MSZP a hétfői bizottsági ülésen, a keddi plenáris ülésen és egy külön sajtótájékoztatón is hangos érvekkel tiltakozott az adótörvény módosítása ellen. A tévedést azonnal jelezték, a szavazási jegyzőkönyvhöz csatolták, hogy nem szándékosan nyomtak “igen”-t.
Az MSZP-frakció hibája egyébként nem változtatott a szavazás eredményén: mivel úgynevezett feles törvényről van szó (a javaslat elfogadásához legalább a képviselők felének plusz egy képviselőnek kell igennel szavaznia), a Fidesznek a szocialisták potyaszavazatai nélkül is megvolt a többsége.
Milliárdos trükköt dobhattak be
A milliárdokról és átláthatóságról szóló módosítást villámsebességgel verte keresztül az Országgyűlésen a Fidesz. Hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel terjesztette be, kedden pedig már szavazott is a parlament. Burány Sándor szerint az ellenzék az ülésteremben is arról tanakodott, hogy mi állhat a nagy sietség hátterében. Mint mondja:
Az egyik lehetséges forgatókönyv az, hogy valamelyik közérdekű adatigénylés célba ért, és nem lehet másképpen megakadályozni, ahogyan azt megpróbálták a Magyar Nemzeti Bank esetében is. Akkor is törvényben akarták titkosítani azokat az adatokat, amelyeket addig ki lehetett kérni. A másik lehetséges magyarázat szerint minden olyan dolgot nagyon gyorsan visz keresztül a parlament, amit már a Fidesz is szégyell. Jellemző, hogy a kötelező vezérszónoklaton kívül nem hangzott el kormánypárti felszólalás, ez is azt mutatja, hogy már a Fidesz is röstelli a törvénytervezetüket. A kettő egyidejűleg is igaz lehet.
Hadházy Ákos LMP-s politikus fontos összefüggésre hívta fel a figyelmet az ATV Start című műsorában. Az egykori fideszes, aki a szekszárdi trafikbotrány kirobbantásával lett ismert, arról beszélt, hogy a törvényjavaslat értelmében
A pártban Lex Szélnek nevezték el a két nap alatt keresztülvert törvényt, mivel gyanítják, hogy köze lehet Szél Bernadett társelnök, a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben indított nyertes peréhez. Hadházy magyarázata szerint párttársa azért perelte a minisztériumot, hogy megtudják, mekkora adókedvezményeket kapnak azok a nagyvállalatok, amelyek Magyarországra hozzák gyáraikat, üzemeiket. Ezt már csak kis- és középvállalatok versenyképessége miatt is jó lenne tudni, hiszen Hadházy szerint fontos lenne, hogy a külföldi nagyvállalatokhoz hasonló feltételeket biztosítsanak számukra. Az LMP-s szerint minden jel arra mutat, hogy a stratégiailag kiemelt, külföldi nagyvállalatoknak adott adókedvezményeket titkosítása volt az egyik fő cél.
Nem tudjuk, hogy amikor nagy örömmel átvágnak egy szalagot, hogy itt felépült egy hatalmas összeszerelő üzem, akkor azért a kormány mennyit fizetett
– mondta az ATV-ben Hadházy. Szél Bernadett parlamenti felszólalásában leszögezte: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha Áder János aláírja a törvényt és ehhez a többi ellenzéki párt segítségét kérte.
