Eleve ritka az, hogy történelmi jelentőségű fotókat készíthetek, hát még, ha azokat a fotókat a saját lakásom íróasztalán készíthetem. Természetesen a szombaton megszűnt, bocsánat, alapvető átalakításnak alávetett Népszabadság című napilapról van szó. Arról a napilapról, amelyet az ott dolgozók és a főszerkesztő kihagyásával, egyik napról a másikra, undorító trükkel vontak ki a forgalomból, és amelynek eddig napi tízezrek látogatta weboldalán borzalmas céges bullshittel és helyesírási hibákkal teleszórt közlemény olvasható, tényleg nagyon-nagyon butának és szervilisnek kell lennünk, hogy ne lássunk át rajta először.
A lényeg:
ellenzéki médiumként; ha folytatódik is a lap, akár ezen a néven, az biztos, hogy nagyon nem lesz ugyanaz. Mutatunk belőle pár részt, hogy eltehesd a “történelmi emlékek Magyarországról” című könyvjelzőmappába.
Az utolsó címlap, a sztorival, ami az utolsó csepp lehetett a pohárban a Fidesznél
Ezt megmutatjuk úgy, ahogy van.
A sztori folytatása
További többé-kevésbé fontos ügyek
A főszerkesztő utolsó publicisztikája
Egész másképp fest most, hogy tudjuk, mi történt
Megyesi Gusztáv írása az Aldi népszavazás utáni poénkodásáról
