Ami nem szerepel az uniós alapszerződésben, arról lehet rendelkezni a magyar alaptörvényben, ezzel az üzenettel készül a kormánypárt a kvótanépszavazás utánra, de a Figyelő szerint lehet, hogy tévedésben vannak.
A siker kétséges, ugyanakkor a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor megint tematizálhatná az EU-s közbeszédet, újra ő kerülhetne fókuszba.
Csel
Vezető fideszesek arról beszélnek, hogy az uniós alapokmány semmilyen módon nem foglal állást a kvótaszavazással érintett ügyben. Vagyis van tere a magyar alaptörvény kiegészítésének, ez nem ütközik a közös jogba a kormánypárti vélemények szerint.
Ezek a vélemények azonban figyelmen kívül hagyják az uniós alapszerződés 78. cikkelyét az EU közös menekültügyi politikájáról, amelyben közös menekültügyi eljárások kialakításának alapjait fektetik le. Ugyanebben a cikkelyben rögzíti a tanács jogát átmeneti intézkedések meghozatalára, a bizottság javaslata alapján. Kérdés ezek után, hogy e passzus mellett is marad-e tere a magyar kezdeményezésnek.
Előre hozzák?
Többen beszélnek előrehozott választásról, amennyiben a népszavazás részvételben felülmúlja a Fidesz várakozásait. Ehhez sokan hozzáveszik, hogy az ellenzék erőtlen. Ugyanakkor az sem látszik, mi teheti őket erőssé 2018-ra, így Orbán nem siet.
(Figyelő)
