Az Alaptörvényt módosítani kell, ha érvényes és eredményes lesz az október 2-i népszavazás.
Ezt Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz és az Európai Parlament alelnöke mondta a Népszabadságnak szombaton. Pelczné szerint azért kell beleírni az eredményt az alkotmányba, mert a népszavazás kötelező érvényű az Országgyűlésre nézve.
Logikai kapcsolat nincs a két állítás között, ne is keressenek. Főképp, hogy ha a népszavazás eredménye kötelezi a parlamentet (nem kötelezi mellesleg, sőt, senkit nem kötelez semmire), akkor teljesen fölösleges még egy jogszabályba beleírni az eredményt, hiszen egy másik már rendelkezik róla.
Szólhattak volna előre
Rubovszky György, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke szintén arról beszélt, hogy a népszavazás eredményét valószínűleg kijelentő módban fogják beleírni az alkotmányba. A Népszabadságnak egyébként mindketten azt mondták, hogy az alaptörvény-módosítás nem sértené az uniós jogot.
Több ok miatt is, de ezekről később.
Amellett, hogy nem biztos, hogy ezt az apróságot egy héttel a népszavazás előtt kellett volna bejelenteni – hiszen alapvetően változtatná meg annak jelentőségét -, az is kérdés, hogy Pelczné és Rubovszky akkor is beleírná-e az alkotmányba az eredményt, ha az igenek nyernek. Mert akkor megszületne egy olyan alkotmánymódosítás, amelyben a magyar kormány politikailag látványosan lemondana a saját szuverenitásáról. Jogi következménye persze, akkor sem lenne.
Jogértelmezési blitzkrieg
Ha viszont a nemek nyernek, elég érdekes jogi helyzet alakul ki. Egy olyan kitétel az alkotmányban, hogy
az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését,
a már elfogadott határozatokra is érvényes lenne, így érintené a már elosztott 160 ezer menedékkérőből azt az 1294-et is, akiket Magyarországon kellene letelepíteni.
Az Európai Bizottság viszont korábban nem ezzel számolt. Ők ugyanis, amikor rákérdeztünk, azt írták, hogy
Pedig ezek szerint nem. Ha a kormány úgy döntene, hogy beleírja az alkotmányba, hogy senki nem kényszerítheti ránk a menekülteket, akkor a magyar alkotmány rendelkezése ütközni fog az uniós közösségi joggal.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Eleve nem így kellett volna kérdezni
Megkérdeztük Lattman Tamás nemzetközi jogászt, hogy ebben az esetben melyik törvény lenne az irányadó. Lattmann szerint már maga a kérdés is rossz, ebből ered a többi probléma. A Kúria egyoldalú mérlegelésének köszönhetően sikerült elfogadni egy olyan népszavazási kérdést, amely nem mondja meg pontosan, hogy csak a jövőbeni betelepítésekre vonatkozik, vagy arra a már elosztott 160 ezer menedékkérőre is, akiknek a letelepítésére elfogadott uniós terv van.
Szerinte így eleve nem szabadott volna elfogadni a kérdést. Már csak azért sem, mert a jelentésének sincs értelme, hiszen nem derül ki, hogy mire gondolnak akkor, amikor az Országgyűlés hozzájárulásáról beszélnek. Az Országgyűlés ugyanis az Európai Unió összes alapszerződését elfogadta, a döntéseket pedig implementálták, így ha az EU bármilyen rendelkezést hoz, abba a magyar parlament már eleve beleegyezett, amikor az alapszerződéseket elfogadta.
Utolsó lehetőség
Így ha sikerül az EU-n belül megalkotni egy jogilag megfelelő döntést a menedékkérők elhelyezésére, akkor azt a gyakorlatban a magyar parlament már előre elfogadta. Már csak azért is, mert az uniós csatlakozásunkkal és az EU alapszerződéseinek elfogadásával jogilag beleegyeztünk az unió döntési mechanizmusaiba is, elfogadtuk, hogy bizonyos esetekben a tagországok minősített többsége dönt, még akkor is, ha mi tiltakozunk a határozat ellen.
Lattmann szerint a lényeg azon van, hogy sikerül-e az EU-n belül megalkotni egy jogilag megfelelő döntést a menedékkérők elosztásáról. Mert nem biztos, hogy igen. A magyar kormány pont ezért ment neki a 160 ezer ember elosztásáról szóló tanácsi határozatnak az Európai Bíróságon, mert azt szerintünk nem az Európai Unió döntési mechanizmusainak megfelelően fogadták el. Nem járt például az Európai Parlament előtt, csak az Európai Tanácsban született róla határozat.
A luxemburgi bíróság döntése az egyetlen olyan lehetőség, amivel a magyar kormány el tudja kerülni a ránk osztott 1294 menedékkérő betelepítését. Mert ha az alkotmányba beleírjuk, hogy nem jöhetnek, főleg, ha visszamenőleg, tehát EU-s rendelkezésekkel szándékosan szembemenve hozunk jogszabályokat, akkor azt az EU nem fogja elfogadni. Lattmann azt mondja, az ilyen esetekben az EU kötelezettségszegési eljárást szokott indítani.
