A Demokratikus Koalíció (DK) azt kéri a Nemzeti Választási Bizottságtól (NVB), hogy az október 2-i referendumon ne kelljen használni a Nemzeti Választási Iroda (NVI) útmutató kiadványát, amely azt szemlélteti, mi számít érvényes, illetve érvénytelen szavazatnak. A DK a kiadványt törvénysértőnek tartja, azzal szerinte az érvénytelen szavazatokat is érvényessé akarják tenni.
Molnár Csaba alelnök sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: egyre több elkeseredett kísérletet látnak a kormány részéről arra, hogy megpróbálják érvényessé tenni az “orbáni álnépszavazást”. A “törvényellenességtől hemzsegő” kampányba beszállt az NVI is, amikor a valasztas.hu című oldalán megjelentet egy, a szavazatszámláló bizottságoknak szóló segédletet, amelyik
egészen elképesztő szavazatszámlálási utasításokat fogalmaz meg.
Az EP-képviselő szerint a segédlet alapján szinte lehetetlen érvénytelenül szavazni. Mert a nyilvánvalóan érvénytelen voksokat is érvényesnek, ráadásul “érvényes nemnek kell tekinteni”. A politikus emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltozás óta az a gyakorlat, hogy a választási bizottságnak a választói akaratot kell alapul vennie, amikor arról dönt, hogy egy szavazólap érvényes vagy érvénytelen.
Az érvénytelen is érvényes?
A képviselő a segédletből három, az érvényes nem szavazatokat bemutató példát emelt ki. Az egyiken az igen és a nem mellett is látható iksz, de az igen karikájában nem metszik egymást a vonalak. A másikon az egész lapot áthúzták, de a két vonal a nem karikában metszi egymást, míg a harmadik, összefirkált szavazólapon az igenhez pipát, a nemhez keresztet tettek. Molnár Csaba úgy vélte, ezek alapján az ellenzéki szavazók egyetlen eredményes módszere a távolmaradás.
Arra a kérdésre, hogy a Nemzeti Választási Iroda három érvényes igen szavazatra is bemutatott példákat, azt felelte, ez ebben az esetben mindegy, mert a kormánynak az számít, hogy minél több érvényes szavazat legyen. A felvetésre, hogy legutóbb, az EP-választásra is készültek hasonló szemléltető ábrák a helyi választási bizottságoknak, azt felelte, hogy azt nem lehet idekeverni, mert az EP-választáson nincs érvényességi küszöb.
Egy kis NVI-matek
A DK által kifogásolt útmutató szerint a lebélyegzett, de érvénytelen szavazólapokat, valamint az érvényes szavazólapokat (azaz minden lebélyegzett szavazólapot) legalább kétszer meg kell számolni, majd az összesített számot be kell írni a szavazóköri jegyzőkönyv „J rovatába”. A jegyzőkönyv J rovatában lévő számból ki kell vonni az E rovatban lévő számot (a megjelent szavazók száma) és a különbséget be kell írni az eltérést jelentő O rovatba. „Ez lehet negatív szám is (pl.: – 2), ha nem mindenki dobta be a szavazólapot az urnába.”
Ha az O rovatba írt szám nagyobb, mint 0, akkor az urnában több lebélyegzett szavazólap van, mint ahányan a névjegyzéket aláírták). Ebben az esetben, mind az „IGEN”, mind a „NEM” szavazatok számából le kell vonni annyit, amekkora szám az O rovatban szerepel. Ha valamelyik válaszra kevesebb szavazatot adtak, mint amennyit le kellene vonni belőle, akkor csak annyit kell levonni, ahány szavazata van, így a szavazatai száma 0 lesz.
