A vádirat szerint 2016. május 11-én “egy közismert telefonos applikációval” két adóellenőr rendelt személyszállítási szolgáltatást. A II. kerületből indultak, a fuvar végeztével pedig igazolták maguk és közölték a 46 éves sofőrrel – aki az ügy vádlottja -, hogy jegyzőkönyv felvétele indokolt.
A sofőr nem működött együtt, kocsija elhagyására szólította fel az ellenőröket, akik jelezték, hogy a jegyzőkönyvet mindenképpen fel kell venniük, addig nem szállnak ki az autóból. Vita alakult ki, majd a sofőr – a két ellenőr beleegyezése nélkül – hirtelen elindult.
10-20 perc utazás után a vádlott egy XIII. kerületi rendőrségi körzeti megbízotti iroda előtt állt meg. Ott mindannyian kiszálltak az autóból, majd nem sokkal később visszaültek, de a két ellenőr nyomatékosan közölte, csak azért, hogy a jegyzőkönyvet fel tudják venni.
A sofőr ezután újra elindult a kocsival, nem közölte, hogy hová. A sértettek próbálták rávenni a megállásra, de erre nem volt hajlandó. Az újabb 30 percig tartó utazás után végül a vádlott megállt, és belement a jegyzőkönyv felvételébe.
A vádirat szerint a vádlott mindezzel a sértetteket megfosztotta a helyváltoztatás, a tartózkodási hely “szabad megválasztásában megnyilvánuló személyi szabadságuktól”, megvalósította a két rendbeli személyi szabadság megsértésének bűntettét. Az ügyészség ezért pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
