A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint ezzel az Alkotmányvédelmi Hivatal átlépte a demokratikus jogállam határait. A párt vizsgálatot követel Pintér Sándortól, akihez írásbeli kérdést nyújt be azért, hogy kiderüljön, valóban a pártállami módszerekhez akar-e visszatérni a kormány.
A PM szerint elfogadhatatlan, hogy több mint 25 évvel a rendszerváltás után a ’70-es éveket idéző beszervezés folyik Magyarországon.
A beszervezés célja ráadásul minden bizonnyal a szabad sajtó manipulálása, nem pedig a nemzet védelme volt.
A belügyminisztertől azt is szeretnék megtudni, indít-e a vizsgálatot, hogy kiderüljön: egyszeri esetről van-e szó, kirúgja-e a felelősöket. A PM szerint a kormányváltás után azonnal el kell távolítani minden, a korábbi diktatúrát is kiszolgáló titkosszolgát, így
az Orbán által kinevezett BM-államtitkárt, Tasnádi Lászlót. De így járnak majd azok is, akik asszisztálnak a fideszes pártállam törvénytelen eljárásaihoz.
Vadai: Orbán saját besúgórendszert épít?
A DK alelnöke szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent “a rákosista tempó a titkosszolgálatoknál” az, hogy magánélete részleteivel zsarolhattak egy újságírót, hogy „rendszeres titkos egyeztetésre” vegyék rá. Ha mindez igaz, akkor egészen rendhagyó lesz az Orbán-kormány 1956-os emlékéve, hiszen a módszer leginkább az ’50-es évek rákosista diktatúráját idézi.
Az sem tűnik véletlennek, hogy az áldozat egy újságíró, aki a munkája során minden bizonnyal nem tudja elkerülni, hogy a kormány korrupciós botrányairól írjon. Csúnya befejezése ez a Fidesz rendszerváltáskor elhitetett antikommunizmusának, hiszen a Fidesz láthatóan a kommunista pártállam eszközeit használja.
Ha az eset megtörtént, akkor Vadai szerint Orbán Viktor a rendszerváltás után negyed századdal pártállami besúgóhálózat kiépítésén munkálkodik, ami minden létező emberi és demokratikus jogot sért, de nemzetbiztonsági kockázatot is jelent, hiszen senki sem fog egy olyan titkosszolgálatnak segíteni, amelyik alkalomadtán zsarolással, fenyegetéssel akarja ezt elérni.
Az AH csak segíteni akart
Előzőleg a 444.hu írt arról, hogy csak titkos módszerekkel beszerezhető információkkal zsarolva próbáltak beszervezni egy újságírót tavaly decemberben az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai. A G. néven emlegetett zsurnaliszta magánéletének egy olyan részletét vették elő, amely „nem ütközik törvénybe, egyszerűen csak magánügy”.
G. erre nem volt hajlandó, az újabb találkozón azt mondta, a rendőrséghez akar fordulni, mert a titkos adatgyűjtés bűncselekmény. A titkosszolgák erre közölték, a rendőrség nem tud semmit tenni. Kérdéseire G. nem kapott választ, mire közölte, nem fog együttműködni, nem írja alá a papírt.
Bár az AH emberei azt mondták, segíteni akarnak, ő ezt inkább zsarolásnak érezte, hogy rábírják az együttműködésre. A 444.hu visszaidézi, hogy a módszert a rendszerváltás előtt is használta az állambiztonság: ezt hívták “kompromittáló alapon” történő beszervezésnek. A lap kereste az AH-t, de kérdéseire azt a választ kapta, hogy a hivatal minden tevékenysége titkos.
Parlamenti bizottság tárgyalja G. ügyét
A Nemzetbiztonsági bizottság tárgyalni fogja a szolgálatok által megkeresett újságíró ügyét. Az LMP kezdeményezte, hogy a testület jövő csütörtöki ülésén a szolgálatok vezetői adjanak magyarázatot a megzsarolt újságíró ügyére. A bizottság elnöke jelezte, hogy napirendre veszi a témát.
Szél Bernadett, a LMP társelnöke szerint éppen azért van az Országgyűlésnek Nemzetbiztonsági bizottsága, hogy az ehhez hasonló esetekben a szolgálatok vezetői akár zárt ülésen, de részletes magyarázatot tudjanak adni. ha ezt nem teszik meg, akkor azzal közvetetten igazolják, hogy olyan műveleteket hajtanak végre, amelyek egy jogállamban teljesen elfogadhatatlanok.
A zsarolás elfogadhatatlan! Ezt már Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista elnöke közölte.
Egy magát jogállamnak nevező ország polgárait a nemzetbiztonsági szolgálatok nem kényszeríthetik együttműködésre zsarolással, a magánélet jogtalan megfigyelésével. Elfogadhatatlan, ha ez ma Magyarországon bárkivel megtörténhet!
Az ellenzéki politikus jelezte, az általa vezetett testület jövő heti ülésén részletesen megvizsgálja a sajtóértesülések megalapozottságát. Ki kell derülnie, ha valóban ilyen módszerrel akartak beszervezni akár újságírót, akár bárki mást.
