Szent István egyszerre volt hű saját népéhez, kultúrájához, és vette érzékenyen és tapintatosan figyelembe a körülöttünk élő népek valóságát
– fejtette ki Erdő Péter.
Egy békés Európán belül akart megteremteni egy fejlett, érett Magyarországot. Modern politikus volt, de a kereszténység számára nem csupán egy bármikor elvethető taktika, hanem személyes meggyőződés volt.
A bíboros a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szólt arról, hogy Szent István király öröksége ma is arra kötelez, hogy “mind egyénileg, mind közösségileg elgondolkozzunk létünk”, a magyar nemzet létének értelméről. Ha ugyanis a “teremtő és gondviselő Isten” lehetővé tette a nemzetek kialakulását, akkor szándéka is volt ezzel.
Ezt a szándékot kell keresni, és ha megtaláljuk, ez erőt és értelmet ad a jövőnknek
– fogalmazott Erdő Péter.
Hozzátette: az egyetemesség és a nemzeti sajátosság a kereszténységben nem ellenkezik, hanem összetalálkozik egymással, hiszen valamennyi európai nemzet a kereszténység hatására és ihletésére született meg, és a kereszténység ezer év alatt sem szürkítette el a nemzetek sajátos kultúráját, “zsenialitását”.
Erdő Péter kitért arra, hogy 2016. a nándorfehérvári csata 560. és az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója, és ezekben az eseményekben is megjelenik az “isteni gondviselés”. Nándorfehérvárnál “csodával határos módon menekültünk meg”, és bár az 56-os forradalom elbukott, az összetartozás mind a mai napig erőt adó élményével gazdagította a magyarságot.
Az isteni gondviselés tehát “néha görbe vonalakkal is egyenesen ír”, olykor a bukásból is értéket teremt.
Ezért vagyunk derűlátók, ezért hisszük, hogy Isten szeretete ma is kísér bennünket
– tette hozzá a bíboros. (MTI)
