A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
Ha a felek nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, úgy életközösségük alatt házassági vagyonközösség jön létre, ami azt jelenti, hogy bármelyikük is szerezte a vagyont, az a házastársak közös vagyonába kerül. Igaz ez arra az autóra, ingatlanra, ami ugyan kizárólag az egyik fél nevén van, de arra a tartozásra is, amit kizárólag a másik fél halmozott fel.
Akkor is érdemes tehát ilyen szerződést kötni, ha az egyik fél kockázatos, vállalkozási tevékenységet folytat, és nem akarják a felek, hogy egy rossz döntés miatt az egész vagyonuk elússzon.
A választható vagyonjogi rendszerek közül a Polgári Törvénykönyv kettőt szabályoz:
A közszerzeményi rendszer lényege, hogy a házastársak életközösségük fennállása alatt önálló vagyonszerzők, mindenki a maga nevére szerez vagyont, ha viszont a házastársak között az életközösség megszűnik, elszámolásnak van helye, és követelhető annak a vagyonszaporulatnak a megosztása, ami a vagyonukban közszerzemény.
Ha a házastársak a vagyonelkülönítés szabályai szerint gazdálkodnak, akkor a vagyonközösséget teljesen vagy egyes, konkrétan meghatározott vagyonszerzéseik tekintetében kizárják. Ebben az esetben akármilyen vagyont szerez az egyik fél, az a másik félre nem hat ki, a házastársak vagyonukat önállóan használják és kezelik, de ez egyben azt is jelenti, hogy a másik fél tartozásáért sem kell felelősséget vállalniuk.
A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt a házasulók, házastársak személyesen, közjegyző előtt közokirati, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formában kötik meg.
A feleknek lehetőségük van arra is, hogy szerződésüket közjegyzővel bejegyeztessék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Házassági Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába. E nyilvántartásba való bejegyzés célja az, hogy harmadik személyek ne hivatkozhassanak arra, hogy a szerződés fennállásáról nem tudtak.
Házassági vagyonjogi szerződést kötni racionális döntés, ugyanis számos későbbi jogvita megelőzését szolgálja, illetve pontosan meghatározható a szerződő felek különvagyonának köre is. Nem kell tehát aggóni amiatt, hogy az egyik házastárs örökségén vett balatoni nyaraló vagy a neki ajándékozott belvárosi lakás tekintetében később a másik házastársnak igénye merülne fel.
A cikk szerzője: Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a MOKK jogi ügyvezetője, közjegyző
