Tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott megsértése miatt indított eljárásban most először született ítélet. Az ítélet nem jogerős. A Helsinki Bizottság összefoglalta, miért tartja az egész eljárást súlyosan Alaptörvény-ellenesnek és abszurdnak. A jogvédők emlékeztettek rá, hogy egyetlen „zavargó” sem ült a vádlottak padján.
Az ügyészség sem állította, hogy a megvádolt külföldiek dobáltak, a rendőrökre támadtak vagy hőbörögtek volna. Egyetlen bűnük, hogy tagjai voltak annak a tömegnek, amelyből korábban egyesek a rendőröket dobálták.
A vádirat is csak egyetlen vádlott esetében tárgyalta, mit is csinált az ügyészség szerint. A többi kilencnél nem. A Helsinki Bizottság három ügyfele közül az egyiket
talicskában toltak a tetthelyre, mert a gerincébe fúródó bombaszilánkok miatt deréktól le van bénulva. A másik mankóval, bottal tud csak járni, őt a visszarohanó tömeg sodorta el és taposta meg. A harmadik pedig egy idős, krónikus cukorbeteg, nagyon rosszul látó asszony.
Velük szemben olyan bűncselekmények, büntető-törvénykönyvi tényállások alapján jártak el, amelyek az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint sértik a genfi menekültügyi egyezményt. Az Alkotmánybíróság a határzársértésre vonatkozó szabályokat még nem vizsgálta, noha ilyesfajta tényállások alapján háromezer embert ítéltek már el, többnyire statáriális eljárást idéző gyorsított bírósági tárgyalással.
A röszkei vádlottakat akkor tartóztatták le, amikor a horvát–magyar határról a kormány buszoztatta, vonatoztatta a menekülőket az osztrák határra. Két nappal korábban még Röszkénél is ezrek jutottak át, az egyik kapun még a zavargás napján is többtucatnyi menekülőt engedtek át a rendőrök – emlékeztettek a jogvédők. Sérelmezték azt is, hogy a menedékkérőknél korábban addig felfüggesztették a büntetőeljárást, amíg a menekültügyi eljárásban nem dőlt el, hogy nem jogosultak-e a védelemre.
A genfi egyezmény értelmében ugyanis a kérelmező azért nem büntethető, mert szabálytalanul lépett be abba az országba, amelyiktől védelmet remél. Ehhez képest most sem az ügyészség, sem a bíróság nem találta indokoltnak a büntethetőség kizárását vagy az eljárás felfüggesztését.
A röszkei vádlottak közül egyet már oltalmazottként ismertek el, kettőnél bírósági ítélet mondta ki, számukra nem volt biztonságos Szerbia, jogosultak a menekültügyi eljárásra, okkal léptek magyar területre, mert a menekülésük közben érintett országokban nem számíthattak védelemre. A Helsinki Bizottság ügyfeleit az ítéletig „házi őrizetbe” helyezték a kiskunhalasi idegenrendészeti fogdán.
Ez a rácsokkal bekerített, rendőrök őrizte, szigorú rezsimű objektum nemhogy házi őrizetre, de hosszabb idejű fogva tartásra sem alkalmas. Ehhez képest lassan tíz hónapja tartották már itt őket. A többiek pedig előzetes letartóztatásban voltak még ennél is rosszabb körülmények között.
„Házi őrizetük” közben újságíróknak és másoknak sem engedélyezte a fogda parancsnoka a belépést, pedig házi őrizet szabályai szerint a terhelt bárkit fogadhat, akit ő akar.
Az ügyészség – merőben önkényesen – nem bizonyítékként, hanem bűnjelként kezelte a helyszíni rendőrségi videofelvételeket. Így a vádlottak és védőik csak a tárgyalás idején ismerhették meg azokat, de a bíró utóbb a tárgyaláson sem engedélyezte azok lejátszását.
A Helsinki Bizottság ügyfeleit védő ügyvéd tavaly októberi beadványát az ügyészség a nyomozás során eltávolította az iratok közül. Azt a bírósági szakaszban kellett újra benyújtani.
A beadvány az eljárás felfüggesztésére vonatkozott, tartalmazta korábban az ombudsmannak írott levelünket és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a genfi egyezményt értelmező jogi álláspontját, amely a menekültek büntethetőségének kizárásáról szól.
A jogvédők szerint az ítélet is abszurd és eltúlzott, olyan embereket büntet szabadságvesztéssel, akik nem követtek el bűncselekményt, jóhiszeműen (vagy tévedésben) jártak el. Mindannyian büntetlen előéletűek. A kiutasításuk azt is megakadályozza, hogy legálisan más európai országba adhassanak be menedékkérelmet. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei fellebbeztek. A házi őrizet idegenrendészeti fogdán történő végrehajtása miatt a strasbourgi bírósághoz fordulnak.
