Hárommillió forint pénzbírsággal sújtotta az adatvédelmi hatóság Budapest Főváros Levéltárát, mert az intézet Kiss László nemierőszak-ügyéről adatokat adott ki egy újságírónak.
Kenyeres István főigazgató szerint alaptalanul szabták ki a büntetést, és súlyos gond, hogy a döntés precedensértékű lehet, ami azzal jár, hogy a levéltárak kétszer is meg fogják gondolni, szolgáltassanak-e adatokat újságíróknak, kutatóknak és azoknak, akik meg akarják ismerni a múltat. Így nem lehet majd kutatni 1926 után semmit, se a II. világháborút, se a Kádár-korszakot, se az 1956-os forradalmat – mondta a 444-nek.
Szerinte a hatóság felületesen és szakmaiatlanul járt el. A helyszínre ki sem szálltak, csak öt kérdést tettek fel. Azért szabtak ki büntetést, mert szerintük a levéltárnak tudnia kellett volna, hogy az egyébként anonimizált anyagok alapján az újságíró rá fog ismerni a személyekre, Kiss Lászlóra és Várszegi Lajosra.
Pedig Kenyeres szerint csak két esetben van lehetőség arra, hogy megtagadják a kiadást: az egyik, ha az átadó szerv szerint még nem kutatható (például államtitok), vagy ha fizikai állapotuk ezt megkívánja. Ez a Kiss László-ügy iratainak esetében nem állt fenn.
A levéltár 550 milliós költségvetéssel működik, a büntetés 3 millió, a főigazgató még nem tudja, miből fognak fizetni. Fellebbezni nem lehet. Közigazgatási felülvizsgálati eljárást indíthatnak, de ettől még ki kell fizetni a bírságot.
