Herczog László a rendszerváltás után valamennyi kabinetben (az első Orbán-kormányban is) dolgozott helyettes, illetve szakállamtitkárként. A Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere most az Élet és Irodalomban Kardos Ernőnek magyarázza el, miként lehetséges, hogy például a franciákkal ellentétben a magyarok szó nélkül tűrik, ha a kormány szinte titokban átírja a munka világának szabályait.
A közgazdász szerint ennek nem az érdektelenség az oka, inkább az, hogy a nyilvánosság hiányos működése miatt
az emberek időnként nem is sejtik, ha a képviselők megkurtítják a jogaikat. A közelmúltban is éjszakai ülésen, a jövő évi költségvetést megalapozó törvény „salátájába” rejtve – amit a legtájékozottabbak sem mindig vesznek észre – tárgyaltak a munka törvénykönyvének módosításáról. (…) A jogszabály módosítása egyébként azt a célt szolgálta, hogy a jövőben a költségvetésnek ne kelljen milliárdokat fizetnie a készenléti munkakört betöltőknek.
Herczog László szerint nem lehet törvényességről beszélni, ha a kormány napi aktuális érdekei alapján változtatgat törvényeken, amiket be is kellene tartatnia, ezért elemi érdeke lenne, hogy azokat a társadalom megismerje, elfogadja. A Fidesz mára a társadalom hatalmas többségét szinte teljesen kiszorította a közügyek intézéséből. Ez a jogalkotás kudarcra van ítélve, és komoly feszültséget generál a társadalomban.
Orbán nem alkuszik
A miniszterelnök alkatától idegen a kompromisszum keresése, vélhetően gyengeségnek éli meg, ha az érdekképviseletekkel egyezkedni kényszerül. Feltehetően ezért is szüntette meg Orbán Viktor és csapata a legtöbb olyan intézményt az országban, amely az alku folyamatára építve a társadalmi konszenzust kutatja.
A közgazdász szegényesnek tartja a definíciót, hogy addig van demokrácia, amíg választásokon a hatalom leváltható, szerinte döntő az is, hogy a hatalom milyen feltételek között alkotja meg a társadalom új szabályrendszerét.
Korábban ezt a folyamatot számos konzultáció, vita, egyeztetés, alku jellemezte. Ezzel a társadalom tükröt tartott a kormány elé, amelyben jól láthatta a hatalom, hogy várható intézkedésének milyen hatása, következménye lehet.
Orbán szelleme a munkahelyeken
A közgazdász szerint a kooperáció hiánya a gazdaság teljesítményét is rontja. Ugyanaz a technológia nálunk kevésbé gazdaságosan működik, mint Nyugaton. Együttműködés helyett az egyoldalú döntések, utasítások jellemzik az országot, nemcsak a politika és az államigazgatás legfelsőbb szintjein, hanem a munkahelyek többségében is.
Ebben a légkörben szinte természetes, hogy az állam akkor sem feltétlen fizeti ki az emberek járandóságát, ha azt törvény előírja. Ha tehát mégis erre kényszerül – ahogy a vasutasok esetében –, akkor egyszerűen megváltoztatja a törvényt. Ugyanis ez a reakció tűnik a hatalom számára egyedül elfogadhatónak, ezért érezzük az élet minden területén a parancsuralmi rendszer szellemét.
Herczog László az interjúban beszél még a vasárnapi zárvatartásról, a pedagógussztrájkról, az autoriter kormányzati magatartás leszivárgásáról, míg eljut oda, hogy ez a rendszer tarthatatlan, és nem a politika miatt, hanem azért, mert nem hatékony. A teljes interjú a pénteki Élet és Irodalomban.
