Jelentős történetíró volt, és egyes tudományos munkái kiállták az idők próbáját. Ugyanakkor szakpolitikusi tevékenységén túlmenően „felelős szerepet játszott Magyarországnak (…) a nemzetiszocialista Németországgal való kapcsolata megalapozásában és végzetes felerősítésében, az ezzel is együtt járó faji diszkrimináció végletes elmélyítésében
Ezt idézi a Népszabadság a Magyar Tudományos Akadémia Hóman Bálintról írt állásfoglalásából. A lap szerint az MTA azt mondja, Hóman cselekvően előkészítette a német megszállás után a jogállamiság burkát is elveszítő önkényuralmi rendszert, amely szervezetten küldte halálba zsidónak minősített polgárainak többségét. Utóbb még a nyilaskeresztes kormánnyal is politikai közösséget vállalt, minden fenntartása ellenére.
Korábban a Tett és Védelem Alapítvány fordult a Fejér Megyei Főügyészséghez a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány elnevezését kifogásolva. Az alapítvány a kormány politikai és anyagi támogatásával szobrot akart emelni Székesfehérváron a volt kultuszminiszternek, de ez később elmaradt.
