5 dolog, ami hiányzik a magyar Parlamentből

Összeszedtük azokat a dolgokat, amelyek megvannak az Európai Parlament épületében, de hiányoznak a magyar Országgyűlésből. E dolgok többsége szimbolikus, ugyanakkor a szimbólumok mindig valamilyen fontos gondolatot, folyamatot fejeznek ki az életünkben. Esetünkben olyan európai alapelveket, amelyek hiányoznak, vagy egyre inkább háttérbe szorulnak a magyar politikai elit gondolkodásából, és így a magyarok mindennapjaiból is. Pedig nagyon fontos lenne, hogy ezek a dolgok - élő valóságként - folyamatosan jelen legyenek az életünkben. Képriport Strasbourgból.

Az Európai Parlament 751 képviselőt számlál, akiket a kibővített Európai Unió 28 tagállamában választanak meg. A képviselőket 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják, ötéves időtartamra. A képviselői helyeket az egyes tagállamok lakosságának száma alapján osztják el Magyarország jelenleg 21 képviselői mandátummal rendelkezik. Az EP épülete a franciaországi Strasbourgban található, a német határtól nem messze. Az elhelyezés nem véletlen, ezen a területen sok háború folyt a két ország között, ma évtizedek óta béke van, a határok is megszűntek.

Fotó: 24.hu/Ember Zoltán
Fotó: 24.hu/Ember Zoltán

A női kvóta a tagállamok hatásköre, így a pártok dönthetik el, hány női képviselőt küldenek Strasbourgba. Bár az EP állásfoglalásában felhívta a tagállamok és a pártok figyelmét a nők és a férfiak között arányos képviseletet biztosító listák felállítására, ez nem kötelező. Ennek ellenére az EP-képviselők nagyjából egyharmada nő. A legtöbb női képviselő Máltáról, Franciaországból, Finnországból, Portugáliából érkezik, nagyjából 30 százalék. Összehasonlításul: a magyar Parlamentben 199 képviselőből mindössze 19 nő, ami kevesebb, mint 10 százalék. Az alábbi képen egy olasz képviselőnő, Licia Ronzulli látható gyermekével szavazás közben. Egy ilyen jelenet alighanem elképzelhetetlen a magyar parlamentben.

Forrás: Európai Parlament
Forrás: Európai Parlament

Az EP működésének egyik legfontosabb alapelve az átláthatóság. Ennek megfelelően az EP-ben az újságírókat rendkívül nagy becsben tartják, munkájukat nem akadályozzák, hanem minden eszközzel segítik. A riporterek számára elképesztően magas színvonalú technikai feltételeket biztosítanak. Többek között egy külön emelet, egy nyitott sajtórészleg, illetve ingyenes videóstáb áll rendelkezésükre. Bár az EP-ben nem pártalapon, hanem ügyek mentén dolgoznak a képviselők, az újságírók szabadon mozoghatnak a folyosókon, és lényegében bárhol, bármely EP képviselőt megkérdezhetnek, akik általában készségesen válaszolnak is, az időbeosztásuktól függően. Sőt, kérés nélkül is beülnek a nyitott stúdióba nyilatkozni a kamera elé.

Fotó: 24.hu/Ember Zoltán
Fotó: 24.hu/Ember Zoltán

Az EP egyik alapelve a környezet védelme. A papír nélküli munka már régóta megvalósult, a meeting roomokban kizárólag elektronikusan folyik a munka. Nálunk a törvényjavaslatokat, előterjesztéseket kinyomtatják, a magyar képviselők több száz oldalas paksamétákat lapozgatnak szavazás előtt. A környezet védelmének szintén fontos jele, hogy az EP épületében számos helyen láthatunk szelektív hulladékgyűjtő szemeteseket, amelyek szépek és funkcionálisak. Külön rekesz van a műanyag palackoknak, a fémeknek, a papírnak, az üvegnek. Amúgy a frankfurti repülőtéren is temérdek szelektív gyűjtő van, amelyet láthatóan használnak az emberek. Tudomásunk szerint a magyar Országgyűlésben nincs szelektív hulladékgyűjtő.

Fotó: 24.hu/Ember Zoltán
Fotó: 24.hu/Ember Zoltán

Bár nyilván nem ez a legnagyobb probléma az EP munkájában, a pelenkázók elhelyezése (is) szimbolikus: az EP fontosnak tartja jelezni, hogy odafigyel a kisgyermekekre és szüleikre. Az EP épületében számos helyen találhatunk pelenkázót a kisgyermekes szülőknek. Az alábbi fotó például egy vécé előterében készült június elején. Tudomásunk szerint a magyar Parlamentben nincs pelenkázó, vagy olyan helyiség, ahol a látogatók vagy a képviselők tisztába tudják tenni gyermekeiket.

Fotó: 24.hu/Ember Zoltán
Fotó: 24.hu/Ember Zoltán

Az EP épületében nagy hangsúlyt fektetnek az akadálymentes közlekedésre. Ez egyrészt azt jelenti, hogy mindenki számára akadálymentesen megközelíthető, bejárható és vészhelyzetben biztonsággal elhagyható az épület. Másrészt az épületben a tárgyak, berendezések és szolgáltatások mindenki számára egyformán használhatóak. Magyarországi parlamenti tudósítók beszámolhatnak róla: az Országgyűlésben ez korántsem így van, egy mozgásában korlátozott személynek borzasztó nehéz bejutni az épületbe, és ott önállóan közlekednie. Természetesen az Európai Parlament nemcsak a fentebb felsoroltakból áll, de most ezekről írtunk.

(A cikk első darabja egy cikksorozatnak, amely az Európai Parlament magyarországi újságíróknak szervezett, strasbourgi sajtószemináriumának keretében íródott.)