Az Európai Parlament 751 képviselőt számlál, akiket a kibővített Európai Unió 28 tagállamában választanak meg. A képviselőket 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják, ötéves időtartamra. A képviselői helyeket az egyes tagállamok lakosságának száma alapján osztják el Magyarország jelenleg 21 képviselői mandátummal rendelkezik. Az EP épülete a franciaországi Strasbourgban található, a német határtól nem messze. Az elhelyezés nem véletlen, ezen a területen sok háború folyt a két ország között, ma évtizedek óta béke van, a határok is megszűntek.
A női kvóta a tagállamok hatásköre, így a pártok dönthetik el, hány női képviselőt küldenek Strasbourgba. Bár az EP állásfoglalásában felhívta a tagállamok és a pártok figyelmét a nők és a férfiak között arányos képviseletet biztosító listák felállítására, ez nem kötelező. Ennek ellenére az EP-képviselők nagyjából egyharmada nő. A legtöbb női képviselő Máltáról, Franciaországból, Finnországból, Portugáliából érkezik, nagyjából 30 százalék. Összehasonlításul: a magyar Parlamentben 199 képviselőből mindössze 19 nő, ami kevesebb, mint 10 százalék. Az alábbi képen egy olasz képviselőnő, Licia Ronzulli látható gyermekével szavazás közben. Egy ilyen jelenet alighanem elképzelhetetlen a magyar parlamentben.
Az EP működésének egyik legfontosabb alapelve az átláthatóság. Ennek megfelelően az EP-ben az újságírókat rendkívül nagy becsben tartják, munkájukat nem akadályozzák, hanem minden eszközzel segítik. A riporterek számára elképesztően magas színvonalú technikai feltételeket biztosítanak. Többek között egy külön emelet, egy nyitott sajtórészleg, illetve ingyenes videóstáb áll rendelkezésükre. Bár az EP-ben nem pártalapon, hanem ügyek mentén dolgoznak a képviselők, az újságírók szabadon mozoghatnak a folyosókon, és lényegében bárhol, bármely EP képviselőt megkérdezhetnek, akik általában készségesen válaszolnak is, az időbeosztásuktól függően. Sőt, kérés nélkül is beülnek a nyitott stúdióba nyilatkozni a kamera elé.
Az EP egyik alapelve a környezet védelme. A papír nélküli munka már régóta megvalósult, a meeting roomokban kizárólag elektronikusan folyik a munka. Nálunk a törvényjavaslatokat, előterjesztéseket kinyomtatják, a magyar képviselők több száz oldalas paksamétákat lapozgatnak szavazás előtt. A környezet védelmének szintén fontos jele, hogy az EP épületében számos helyen láthatunk szelektív hulladékgyűjtő szemeteseket, amelyek szépek és funkcionálisak. Külön rekesz van a műanyag palackoknak, a fémeknek, a papírnak, az üvegnek. Amúgy a frankfurti repülőtéren is temérdek szelektív gyűjtő van, amelyet láthatóan használnak az emberek. Tudomásunk szerint a magyar Országgyűlésben nincs szelektív hulladékgyűjtő.
Bár nyilván nem ez a legnagyobb probléma az EP munkájában, a pelenkázók elhelyezése (is) szimbolikus: az EP fontosnak tartja jelezni, hogy odafigyel a kisgyermekekre és szüleikre. Az EP épületében számos helyen találhatunk pelenkázót a kisgyermekes szülőknek. Az alábbi fotó például egy vécé előterében készült június elején. Tudomásunk szerint a magyar Parlamentben nincs pelenkázó, vagy olyan helyiség, ahol a látogatók vagy a képviselők tisztába tudják tenni gyermekeiket.
Az EP épületében nagy hangsúlyt fektetnek az akadálymentes közlekedésre. Ez egyrészt azt jelenti, hogy mindenki számára akadálymentesen megközelíthető, bejárható és vészhelyzetben biztonsággal elhagyható az épület. Másrészt az épületben a tárgyak, berendezések és szolgáltatások mindenki számára egyformán használhatóak. Magyarországi parlamenti tudósítók beszámolhatnak róla: az Országgyűlésben ez korántsem így van, egy mozgásában korlátozott személynek borzasztó nehéz bejutni az épületbe, és ott önállóan közlekednie. Természetesen az Európai Parlament nemcsak a fentebb felsoroltakból áll, de most ezekről írtunk.
(A cikk első darabja egy cikksorozatnak, amely az Európai Parlament magyarországi újságíróknak szervezett, strasbourgi sajtószemináriumának keretében íródott.)
