Nem ellentétes az alaptörvénnyel, hogy egy miniszteri rendelet külön, enyhébb zajvédelmi határértéket állapított meg a nyári fesztiválok számára – döntött kedden az Alkotmánybíróság (Ab). A határozathoz csak egy alkotmánybíró, Salamon László csatolt különvéleményt, aki emlékeztetett arra, hogy az Ab már korábban kimondta: csak akkor lehet visszalépni a környezetvédelem elért szintjétől, ha ez más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen.
Az ügy meglehetősen régen kezdődött, 2010-ben, amikor Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa támadta meg a zajvédelmi rendelet előző évi módosítását. Az ugyanis a nyári időszakban megrendezett „kulturális fesztiválok” esetében egy órával, éjjel 11-ig kitolta az éjszakai időszakot, illetve a zaj megengedett mértékét is magasabban állapította meg. A biztos hivatala ugyan 2012-ben megszűnt, de Szabó Máté ombudsman fenntartotta az indítványt.
Az Ab azonban a biztosok álláspontjával szemben úgy találta, nem okoz jogbizonytalanságot a „kulturális fesztivál” fogalma. Fülöp Sándor hivatkozott az egészséges környezethez való jogra is, de az Ab elfogadta a földművelésügyi miniszter érvelését, hogy a határértékek csak a hosszú távon fennálló zajra vonatkoznak, mivel csak „a folyamatos, hosszú ideig tartó zajkitettség egészségkárosító hatása bizonyított”.
„Tekintettel arra, hogy az átmeneti, nem állandó, legfeljebb 65 dB-nek megfelelő zajkitettség egészségkárosító hatása nem bizonyított (…) annak szükségességét és arányosságát sem kell vizsgálni” – áll az indoklásban. A testület szerint az az érvelés sem állja meg a helyét, hogy a zajvédelmi szabályokat törvényben kellene meghatározni, vagyis az sem alkotmánysértő, hogy azt ma egy miniszteri rendelet szabályozza.
