Csütörtökön derült ki a kormány átalakítási tervezete a főváros egészségügyi intézményrendszerére vonatkozóan. A dokumentum szerint 335 milliárdos program jöhetne: újranyitnák az OPNI-t, három szuperkórházat hoznának létre, a főváros egyik legnagyobb ellátójaként emlegetett Péterfyben és a Szent Jánosban viszont megszűnne az aktív ellátás. A Péterfy ápolási centrummá alakulna, a Szent János Kórház kapacitását pedig átcsoportosítanák egy új szupercentrumba.
Elég komoly meglepetésként ért a hír engem is, mint főigazgatót, és a munkatársaimat is. Azt persze tudjuk, hogy régóta folyik az intézményrendszer átalakításának a tervezése, de erről részletes információkkal nem rendelkezünk, és hivatalos értesítést sem kaptunk. Én most annyit tudok, ami megjelent a sajtóban
– nyilatkozta a 24.hu-nak Sásdi Antal főigazgató.
A változás kell, de nem így
A Szövetség az Egészségügyért titkára, dr. Balaton Péter szerint a fővárosi egészségügyi helyzet valóban tragikus, és átalakításra szorul. Az viszont erősen kérdéses, hogy főként strukturális átalakítással mennyiben lehet javítani az állapotokon.
Svédországhoz hasonlóan először az alapellátásra kellene forrásokat biztosítani, hogy amit csak lehet, ezen a szinten gyógyítsanak. Ha ez létrejött, akkor a kórházi ágyak számát lehet csökkenteni. Az ilyen jellegű fejlesztések egyébként jelenleg is zajlanak, de a számonkérés is fontos volna, hogy ezekért a forrásokért az alapellátás mit nyújt,
– mondja.
Kincses Gyula egészségügyi közgazdász abszolút jó iránynak tartja, hogy a főváros szuperkórházakban gondolkodik, hiszen így rendeződhetne az a káosz, ami most jellemzi az ellátást. Ugyanakkor a tájékoztatást és az egyeztetést ő is hiányolja a javaslat mögül.
Nem tudunk semmit, kilopott dokumentumokról vitatkozunk, nem ismerjük a részleteket. Kivel van egyeztetve ez az egész? A jövőnkről van szó, álljanak már szóba velünk!
Kincses szerint mivel az egészségügy a technológia és a tudomány fejlődése miatt nagyon változékony, ha valamit ma kitalálnak, az 3-5 év múlva már használhatatlan. A szakember egyetért abban, hogy kevesebb kórház kellene, kevesebb ággyal, de azoknak jóval professzionálisabban kellene működnie. Amikor fővárosi egészségügyről beszélnünk, akkor nem szabadna kizárólag Budapestre koncentrálni, az agglomerációt is figyelembe kellene venni – figyelmeztet.
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László is rendkívül hasznosnak véli a rendszer átalakítására irányuló terveket, bár véleménye szerint az egész mit sem ér, addig, amíg a finanszírozás nincs megoldva.
Nyilván minden olyan intézkedés, ami egyszerűsít és racionalizál, az hasznos. De azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozott, és amíg nem teremtjük meg az anyagi fedezetét a munkabéreknek és a dologi kiadásoknak, addig ezektől az átalakításoktól nem lehet csodát várni
– mondja Rásky. A kormányzat új javaslatának részleteiről az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságánál is érdeklődtünk. Ők ezt írták válaszukban:
A budapesti egészségügyi ellátási rendszer átalakítása során fontos cél, hogy komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumok jöjjenek létre, amelyek lehetőség szerint egy telephelyen működnek az év minden napján. A fejlesztés lehetővé teszi a betegbiztonság és a betegelégedettség növelését, a fővárosi egészségügyi szakellátásokat igénybe vevő lakosság komplex ellátási színvonalának emelését és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítését, valamint kiemelten fontos szempont a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása is.
Több megoldás elképzelhető, a kormány a pénteki ülésen áttekinti az egészségügy helyzetét, valamint a budapesti egészségügyi ellátás és kórházak kérdését. Bővebb tájékoztatást a kormány döntése után tudunk adni.
Az üggyel kapcsolatban kerestük a Szent János Kórházat is, ám megkeresésünkre elmondták, addig nem akarnak nyilatkozni, amíg nem tudnak konkrétumokat a tervezetről.
