Az emberi erőforrások minisztere Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének küldött levelében azt írta, meglepődve értesült az oktatási szegregáció témájában indított kötelezettségszegési eljárásról, mivel Magyarország az elmúlt mintegy másfél évben többször bizonyította együttműködési szándékát és törekvését a bizottság aggályainak kezelésére.
Balog Zoltán pénteki levélben azt írta, szerinte az Európai Bizottság és Magyarország között hosszabb ideje tartó párbeszéd során (amelynek legutóbbi állomása a Frans Timmermansszal május 17-én folytatott “pozitív hangvételű brüsszeli egyeztetés” volt) magyar részről többször tanúbizonyságot tettek együttműködési készségükről, törekvésükről a bizottság aggályainak kezelésére.
A tárcavezető felidézte, a május 17-ei találkozó előtt levélben tájékoztatta az alelnököt és Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztost a törvényi szintű magyar módosító javaslatokról, amelyekkel a többi között az egyenlő bánásmódról szóló 2003-as törvény módosítására tett javaslatot azért, hogy annak ne lehessen az egyenlő bánásmód elvével ellentétes értelmezése.
Személyes találkozásukkor Palkovics László oktatási államtitkárral közösen ismertették a tervezett módosítások részleteit, és megerősítették, hogy nyitottak a törvénymódosítások szövegéről további szakértői egyeztetésekre, írja Balog.
A miniszter hozzátette emellett bemutatták a szegregáció elleni küzdelemhez és a minőségi oktatás követelményeinek megerősítéséhez kapcsolódó megkezdett és tervezett kormányzati intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy továbbfejlesszék a minőségi alaptantervi, nemzetiségi és vallási oktatást, amely mentes a hátrányos megkülönböztetés minden formájától, és azt, hogy ehhez a gyermekek, köztük a roma gyermekek is hozzáférhessenek.
Balog Zoltán azért is áll értetlenül a bizottság döntése előtt, mivel az alelnök szerinte a találkozón elmondta, “nem érdeke a konfrontáció ebben az ügyben”, a magyar félhez hasonlóan a megoldást szeretné megtalálni.
Azt írja, az ország természetesen megvizsgálja a kötelezettségszegési eljárást megindító levélben felvetett kérdéseket, aggályokat, és az eljárás menete szerinti hatvan napon belül megküldi a hivatalos választ, amely reményeik szerint meghozza az ügy mielőbbi megnyugtató rendezését és eloszlatja a bizottság kételyeit, hogy Magyarország elkötelezett a romák integrációja mellett.
A miniszter jelezte, szerinte a magyar együttműködési szándék “egyértelmű jelének kimutatása” ellenére megindított eljárás “nem járul hozzá” a bizottság és az ország közötti bizalom erősítéséhez, ami pedig közös érdek lenne.
(mti)
