Andy Vajna és Garancsi István csak két név azok közül, akiknek hitelt adott az Eximbank. A magyar statisztikai hatóságok szerint viszont az Eximbank egy független, piaci szolgáltatást nyújtó pénzügyi vállalkozás, ezért nem kell az államháztartási körön belül elszámolni. Nagyon nem ez a véleménye az Eurostat szakembereinek, Magyarország kapott is egy korlátozó záradékot a költségvetési adatai mellé.
Közzétették az EU statisztikai hivatalának és a magyar Központi Statisztikai Hivatal levelezését, írja a portfolio.hu. Ebből az látszik, hogy a magyar szakértők meg vannak győződve arról, hogy az Eximbank egy független intézmény, egy olyan pénzügyi vállalkozás, aminek elsősleges feladata pénzügyi szolgáltatások nyújtása. Pénzügyi közvetítőként tekintenek rá, ami piaci szolgáltatásokat kínál és nem egy foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás.
A KSH azt kérte, hogy folytatódjanak az egyeztetések arról, hogy az Eximbankot az államháztartáson belülre vagy kívülre kell-e elszámolni.
Az eset nem egyedi, elmondták, ugyanilyen eljárást alkalmaztak más tagállamok hasonló ügyei során is.
Az indoklásban többek között az szerepel, hogy az Eximbankot nem lehet a pénzügyi szektorba sorolni, mert nem gyűjt betéteket. Kétségbe vonják a KSH azon érvelését is, ami szerint a kormány által az exportáló cégeknek juttatott kamattámogatás az Eximbank bevétele lenne. Az Eximbank szerintük a kormány egy olyan eszköze, amit az exportőrök támogatására talált ki, és mint ilyen nem végez valódi piaci tevékenységet.
A döntés egyértelmű lett: az Eximbank egy foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás, ezért az államháztartási körön belül kell elszámolni.
Az EU statisztikai hivatala korlátozó záradékot helyezett el az áprilisban nyilvánosságra hozott jelentésében a magyar fiskális adatok mellé, ilyenre Magyarországon még nem volt példa.
