A Magyar Nemzeti Bank vezetése által előidézett törvénysértő helyzetet rendeznék. A Demokratikus Koalíció (DK) három független képviselője (Vadai Ágnes, Oláh Lajos, Varju László) előterjesztésében hosszan sorolja, miért nincs összhangban az MNB fő feladata alapítványai céljaival.
Az ellenzéki politikusok azt szeretnék, ha az Országgyűlés megállapítaná, hogy a Pallasz Athénéról elnevezett hat alapítvány létrehozása a jegybanktörvény előírásaiba ütköző módon történt. A jegybanktörvény fölsorolja az MNB bevételeit (felügyeleti díj, bírságok, igazgatási-szolgáltatási díj és az egyéb, az előzőekben föl nem sorolt bevétel). Az árfolyamnyereség csak egyéb bevétel lehet, amit azonban a jegybanktörvény szerint nem lehet
közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés és kutatások elősegítésére, támogatására, a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, alapítványi támogatásra, valamint karitatív célra fordítani.
Arra csak a bírságok kiszabásából származó bevétel fordítható, ami 2014-ben 4 milliárd 373 millió forint volt. A Pallasz Athénéről elnevezett hat alapítvány támogatására az MNB viszont 260 milliárd forintot fordított, amelynek forrása így nem lehetett más, mint az árfolyamnyereség.
Az Országgyűlésnek ezért ki kellene mondania, hogy a Pallasz Athénéról elnevezett hat alapítvány finanszírozása a jegybanktörvény előírásaiba ütközött, hiszen az árfolyamnyereséget a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékába kellett volna helyezni.
Ha az igazgatóság osztalék fizetéséről dönt, az a törvény szerint a központi költségvetésbe folyik be vagy az eredménytartalékban kell maradnia.
A DK képviselői szerint az MNB állami feladatokat vállalt át, pénzügyi előnyöket nyújtott az államnak, megszegve ezzel mind a monetáris finanszírozás szigorú európai tilalmát, mind a jegybanktörvényt, ezért Matolcsy György hivatalából fölmenthető. Ez ellen az MNB elnöke bírósághoz fordulhat, de az Országgyűlésnek föl kellene kérnie a miniszterelnököt, hogy indítsa meg a Matolcsy György fölmentésére irányuló eljárást.
Mindezt a három képviselő azzal indokolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke kinevezése óta folyamatosan és tudatosan megszegte az MNB-re vonatkozó szabályokat, az „unortodox” kifejezés alkalmazásával kiterjesztette az intézmény által elérendő célokat, úgy, hogy „azon célok egyike sem szerepel a törvényben”.
A határozati javaslatról a DK ügyvezető alelnöke azt mondta, a jegybank alapítványai “baráti cégeknek, rokonoknak, haveroknak” közpénzek százmillióit osztogatták szét. Kiderült, hogy a cégein keresztül “közpénzek százmillióit” elnyerő Szemerey Tamás, a jegybankelnök unokatestvére, “arra is hajlamos”, hogy offshore cégekbe fektesse a pénzét. Ez az utolsó csepp volt a pohárban, a jegybankelnököt le kell váltani – közölte az EP-képviselő.
A miniszterelnöknek van jogi lehetősége Matolcsy György leváltására, mert a Központi Bankok Európai Rendszeréről és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló dokumentumok, valamint a magyar jegybanktörvény alapján súlyos kötelezettségszegés esetén a kormányfő a köztársasági elnöknél kezdeményezheti a jegybankelnök felmentését.
Az Orbán-kormány “nem csak lopni szeret, de titkolózni is szeret a lopásai kapcsán” – felelte arra a kérdésre, amely azt érintette, hogy a 2017-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat alapján titkosíthatnák az állami vállalatok gazdálkodására vonatkozó adatokat. Az Alkotmánybíróság feltehetően ezt a jogszabályt is alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani – közölte Molnár Csaba.
A kormányfő korábban nyilvánvalóvá tette, hogy Matolcsy marad. Bizalma csak akkor fogy el az MNB elnöke iránt. ha az ég és a föld összeszakad, ehhez kevés az alapítványi pénzszórás.
