A Városligetben nagyjából úgy nézett ki a majális, ahogy mindig, talán csak a romos Kertemben tanyázó ligetvédő tüntetők hoztak némi csavart a történetbe, egyébként minden a szokásos volt. Megfordult egy csomó politikus, bejelentettek ezt-azt, szakszervezeti sátrakban fűzték össze a munkásmozgalmat és az anyák napját, a szocik nagyszínpadán népszerű előadók szolgáltatták a talpalávalót, a tiniktől a nyugdíjasokig terjedő nagyérdemű legnagyobb megelégedésére.

Ezeket mind nem fotóztam. Inkább az apróságokra figyeltem, a kisebb – vicces, lehangoló, vagy simán csak hétköznapi – mozdulatokra, helyzetekre, amelyekben nincs semmi hírérték, talán mégis elmondanak valami történetet. Ezekben a képekben nincs ítélet, ideológia, állásfoglalás, vagy, ha mégis van, azt a néző teszi hozzá – egyébként ezek csak képek.