Lázár: hazudtak Orbán Gáspárról

Miután a Klikről szóló költségvetési tételt megtárgyalták, Lázár elmondta a Tárki közvélemény-kutatásáról, hogy nem foglalkozik ilyenekkel, csak a választás napjára koncentrál.

Mi pedig arra, hogy vége e csodás műsorszámnak, találkozunk a jövő héten a képernyők előtt, legyen minden olvasónknak derűs napja!

Lázár szerint nem fogja a felhasználókat megterhelni, hogy pénzt kérhetnek a nagyobb csatornák a sugárzásért. A szolgáltatók meg jól járnak.

Előkerül a Vs.hu ügye is, hogy rengeteg pénzt kapott a hírportál az MNB alapítványaitól. A Magyar Fórum kérdése elképesztő logikai fonalat visz véghez: ha az MNB alapítványai támogatják az eléggé ellenzéki hangnemet megütő Vs-t, akkor a sajtószabadság nagyon rendben van. Erre Lázár persze csak bólintani tudott.

Kényelmes kérdés jön: az Alstom-ügyről és Demszky Gábor felelősségéről kérdeznek, de Lázár szerint ebben majd a rendőrség, bíróság dönt.

Az ukrajnai szabadkereskedelmi egyezmény Lázár szerint nem lehet hátrányos a magyar mezőgazdaságra.

Gaith Pharaon, az FBI által is keresett arab üzletember nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Lázár szerint.

Az Audi mexikói autógyára miatt azt mondja, hátrányban vagyunk ekkora beruházásokban, mert nem támogathatja az állam azt, mint más, EU-n kívüli országokban. A német autógyártóval amúgy jó a kapcsolat, konstruktív az együttműködés.

A 2013-as, bevándorlást támogató kormányzati stratégiát hozták fel, Lázár és Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint ez már túlhaladott, ráadásul ez egy EU-tól átvett stratégia volt. Persze az elsődleges cél, hogy a magyar szaporodjék és magyarok töltsék ki a munkaerőpiaci hiányt. Ha ez nem megy, akkor a határon túli magyarokat várják.

Az MPT Security, azaz a posta biztonsági cégének felét Spéder Zoltán szerezte meg bankjain keresztül, ráadásul a Posta innentől nem szólhat bele az árképzésbe, ez a tény. Lázár szerint létrejött egy közös cég a pénzszállítás terén. A Posta nem maradhat le a versenyben a liberalizáció után, nem lehet veszteséges sem, mindez működik jelenleg. Azért nem volt pályáztatás, mert ezek kereszttulajdonban lévő cégek.

Végveszélyben vannak a közel-keleti keresztények, miért nem tesz semmit a kormány értük? – zendül a kérdés. Aztán jön a következő, miért nem fogadunk be ideiglenesen pár keresztényt a térségből? Lázár szerint a V4-ben javasolja az ország, hogy lépjen fel az EU a keresztények érdekében. Orbán Viktor ülésről ülésre kiáll a térség keresztényeinek kérdésében. Az Európai Bizottság állítja, nem diszkriminálhat, Lázár szerint ez vérlázító. Hozzáteszi, nemzetközi akciókban veszünk részt civil szervezeteken keresztül. Ez nem magyar ügy, a mi egyedüli cselekvésünk remény lehet.

A lakosság biztonságának szavatolás az első – mondja Lázár az új terrortörvényekről. Konkrét fenyegetettség nem volt a brüsszeli merénylet idején, majd jöttek az infók, hogy Magyarország is lehetséges célpont lehet. Akciótervek készültek, de még nem született döntés ezekről, riogatni nem kell semmiképp. Kovács Zoltán hozzátette, jódot osztogatnak a belga hatóságok, és így kell ezt megtudnunk, hihetetlen.

A Karmelita épület tervezetterkélyéről azt mondta Lázár, az a tervező ötlete. A minta a Sándor-palota erkélye, amit Ybl Miklós tervezett, kb. 1867-ben került oda a két erkély. Szerinte az építész tehát plagizál (a plagizálást sokkal nagyobb gondnak tartja, reméljük, ez nem üzenet Schmitt Pálnak). A világörökségi pozíció nem kerülhet veszélybe emiatt – tette hozzá Lázár.

“A kinevezést támogató politikai csoport számára ez nem kellemes ügy” – comingoutolt Lázár. Gyorsan hozzáteszi, jó munkát végzett az utóbbi években az MNB.

Ismét a jegybankról kérdezik, Lázár a postatörvénnyel példálózik, amit alkotmányosnak talált az AB. Ott azt mondta állandóan, hogy versenyhátrány érhetné a Magyar Postát, ha kiadna bizonyos adatokat. Egyes esetekben erősebb az állam gazdasági érdeke, mint pl. a nyilvánosságé.

Pokorni Zoltán ismét kritizálta az oktatási rendszert. Lázár nagyon tiszteli Pokorni munkásságát, és hozzáteszi, minden véleményt mérlegelnek. Nem ért azokkal egyet, akik lesöprik a Pokorniéhoz hasonló véleményeket, mert 21. századi oktatás kell. Szerinte nagyon szép, hogy azt mondjuk, hogy a hetvenes-nyolcvanas években és zsákutcában vagyunk, de mi a megoldás? Megemlíti ismét, a feleségétől első kézből kapja az ívet nap mint nap a témában.

Megszavazta-e Lázár a jegybank gazdálkodásáról szóló jelentést? – kérdezik Lázártól, aki igennel felel. Nem volt információja a jegybanki költésekről, a sajtóból tájékozódik. Az MNB költéseiről jelentések is készülnek, amiket a frakcióknak is megküldenek. Lázár részleteiben nem ismerte, nem olvasta át a-tól z-ig. Szerinte a felügyelőbizottság tagjainál van a jogi felelősség, a politikai van a képviselőknél.

A Politico cikkéről is kérdezik, Lázár szerint jó, hogy végre nem söprik le a magyar kérdéseket. Minőségi változás a korábbi kormányokhoz képest, hogy ez így van, hogy az ország szuverenitása nem csorbul. A cél, hogy a nemzetállami megoldásnak legyen jövője.

Végre valami érdekes: lesz-e négygátas megoldás a Szigetközben? Lázár ezzel nem ért egyet, nem is szerepelt e kérdés a kormányülésen.

Sokadszorra is jegybank. Közpénz a jegybank pénze az AB határozata szerint (ami erős határozat, mindössze két különvélemény volt benne). Az ő gondolatainál fontosabb ez a döntés. “Ezt a csatát a jegybanknak kell megvívnia” – hagyta magára Matolcsy Györgyöt Lázár. Hozzátette, minden jegybanknak van társadalmi tevékenysége, ennek felelősségét nem a kormányoknak kell viselniük. Ha beleszólnának, csökkentik a monetáris politika függetlenségét. “Betonfal van a kormány és a jegybank között.” Ez a vita szerinte azért hasznos, mert az AB mostani döntése évtizedekre tisztázta a helyzetet.

Visszatérnek a kitiltási botrányra is, hogy mi az alkalmas hely és idő a kérdésre. Lázár megszavazta a házszabályt, egyet is ért vele, szerinte a Ház építészeti sajátosságai megváltoztathatatlanok. Ő mindig szívesen megy mindenhova, a kérdező folyosókra is, bár nincs arra idejük neki és a minisztertársainak, hogy nyilatkozgassanak.

Egy kérdés arról szól, van-e politikai felelőssége a kormánynak a jegybanki alapítványokkal kapcsolatban. Lázár szerint ez nincs így, mindenki elismeri a jegybank monetáris politikáját, ismét kicsit mellébeszél, ez egy ilyen nap. A kormány tehát semmiképp sem felelős, pláne, hogy a jegybank szuverén.

A parlamenti kitiltási botrányról is kérdezik végre Lázár, na ez izgi. Szerinte meghatározhatja a Ház vezetése a működési szabályokat. Ezeket mindenkinek be kell tartania. Szerinte nem ő mint képviselő határozza meg, hol találkozhat ő az újságírókkal. Nem lát ebben semmi rendkívülit, be kell tartani a játékszabályokat. “Ki is alakul egy kultúra”, együtt kell működni mindenkinek szerinte. Lázár mag a jobban szereti, ha elmondhatja, mi a véleménye.

Lázár most iszonyatosan sokat beszél a bürokráciacsökkentésről, említette az OECD számait és a külföldi befektetőket is, de ez most nagyon unalmas, nem részletezzük.

Lázár makacsul ragaszkodik a tényekhez, de csak azokhoz, amik jók a jegybanknak. Nem a kormány feladata az MNB-s pénzköltések ellenőrzése.