Kizárná a kormány a földrajzoktatást a középiskolák egy részéből, a Magyar Földrajzi Társaság aláírásgyűjtésbe kezdett a tervezett intézkedések ellen. Úgy vélik, „szűk látókörű szakbarbárokká” nevelnék a jövő nemzedékét, és tanárok százai kerülhetnek utcára.
Az úgynevezett szakgimnáziumokba járó diákok a jövőben csak a leendő szakmájukhoz közvetlenül szükséges természettudományi tárgyat tanulnák – vázolta fel Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztalnál még márciusban a kormányzati tervet. Szilassi Péter docens, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja a Népszabadságnak azt mondta: erről nem volt semmilyen szakmai egyeztetés, és nagyon durva támadásnak értékelik a tudományuk ellen.
Ha megvalósul a terv, szeptember elsejétől már csak a turisztikai, földmérési, bányászati orientációjú középiskolákban tartanának földrajzórát. Pedig Szilassi úgy véli: az általános műveltség fogalmába a földrajzi alapműveltség is beletartozik, szükség van rá ahhoz, hogy az emberek megértsék a körülöttük zajló természeti, társadalmi folyamatokat.
A tervezett intézkedés miatt annak az esélye is megszűnhet, hogy a szakközépiskolás tanulók földrajzi, földtudományi alapszakokon tanulhassanak tovább, vagy környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési, természetvédelmi pályára lépjenek. Pedig a Szegedi Tudományegyetem geográfushallgatóinak például átlagosan a harmada szakközépiskolákból érkezett.
A Magyar Földrajzi Társaság azért gyűjt aláírásokat, hogy a szakgimnáziumokban szeptember elseje után is megmaradjon ne csak a földrajz, hanem más természettudományos tárgyak is.
